Nosztalgikus füstfelhő és zakatolás: Szegeden járt a legendás gőzmozdony +fotók +videó
Amikor a gőzös befutott Szegedre: 172 éve érte el a vasúti korszak a várost
172 évvel ezelőtt, 1854. március 4-én futott be az első gőzmozdony Szegedre. A Cegléd és Szeged közötti vasútvonal megnyitása új korszakot indított a város történetében: felgyorsult a közlekedés, fellendült a kereskedelem, és Szeged rövid idő alatt az Alföld egyik legfontosabb vasúti csomópontjává vált. A vasút érkezése nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életet is gyökeresen átalakította.
172 évvel ezelőtt, 1854. március 4-én különleges esemény zajlott Szegeden: ekkor futott be az első gőzmozdony a városba. A vasút megjelenése új korszakot nyitott a település történetében. A gőzösök érkezése nemcsak a közlekedést változtatta meg, hanem alapjaiban formálta át Szeged gazdaságát, kereskedelmét és mindennapi életét is.
Vasútépítési láz a reformkor után
A 19. század közepén egész Európát – így Magyarországot is – vasútépítési láz járta át. Az első magyarországi vasútvonal 1846-ban nyílt meg Pest és Vác között, majd egy évvel később Pest és Szolnok között is megindult a közlekedés. Szeged irányába már a reformkor idején felmerült a vasút gondolata: többek között Széchenyi István is támogatta a fejlesztést.
A szabadságharc leverése azonban késleltette a terveket. Az 1850-es évektől az osztrák állam irányította a magyar vasútépítést, és ekkor indult meg a Cegléd–Szeged–Temesvár vasútvonal kivitelezése is. A munkát két irányból végezték: Ceglédről dél felé, Szeged felől pedig észak felé haladtak a munkások. Az Alföldön ekkor ezrek dolgoztak lapáttal, ásóval és talicskával a töltések megépítésén – a vasút valóban korszakos vállalkozás volt.
1854: megérkezik az első gőzös Szegedre
A történelmi pillanat 1854. március 4-én érkezett el. Ekkor adták át a Cegléd–Szeged vasúti szakaszt, amely a későbbi nagy vonal első része volt. A frissen lefektetett síneken egy hatalmas, füstöt okádó gőzmozdony gördült be a városba.
A korabeli beszámolók szerint a szegediek tömegesen gyűltek össze, hogy megcsodálják a különös szerkezetet, amelyet sokan csak „ördögszekérnek” neveztek. A vasút addig elképzelhetetlen gyorsaságot hozott: míg korábban szekéren vagy postakocsin több napba telt az út Pestig, a vonat már körülbelül tíz óra alatt megtette a távolságot.
Az első pályaudvar a mai Indóház tér környékén működött. Az „indóház” – ahogy a vasútállomást akkoriban nevezték – kezdetben egyszerű épület volt, hiszen a Tiszán átvezető híd hiánya miatt a vonal itt még végállomásként működött.
A Tisza-híd és a nagy vasúti áttörés
A vasút fejlődésének következő kulcskérdése a Tiszán átvezető vasúti híd megépítése volt. Komoly vita alakult ki arról, hogy Szegednél vagy a délre fekvő Magyarkanizsán keljen át a vasút a folyón. A szegedi városvezetés végül Bécsben lobbizott a hídért – sikerrel.
1858 december 2-án megnyílt a szegedi vasúti Tisza-híd, amely már lehetővé tette a vonal folytatását a folyó túlpartjára. Szeged ezzel végleg bekapcsolódott a birodalom vasúti hálózatába.
Nem sokkal később elkészült a Temesvár felé vezető vasút is, így létrejött a Bécs–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás fővonal. A város ezzel nemcsak a fővároshoz, hanem a Bánság gazdag gazdasági térségéhez is közvetlen kapcsolatot kapott.
Szeged vasúti csomóponttá válik
A vasút fejlődése itt nem állt meg. Az 1860-as és 1870-es években újabb vonalak épültek ki a város körül. 1869-ben megnyílt a Szeged-Rókus állomás, amely az Alföld–Fiumei vasút szegedi végpontja lett.
Innen több irányba indultak vonatok:
- Szabadka és Zombor felé a Bácskába,
- Hódmezővásárhely és Orosháza felé,
- majd tovább Békéscsaba és Nagyvárad irányába.
A század végére Szeged a Dél-Alföld egyik legfontosabb vasúti csomópontjává vált. A mezőgazdasági termékek – gabona, liszt, paprika vagy élőállat – vasúton juthattak el a fővárosba és az adriai kikötőkbe.
A város gazdasága is látványosan fejlődött. Sorra épültek a raktárak, malmok és gyárak a vasút közelében. Ebben az időszakban indult fejlődésnek a később világhírűvé váló Pick szalámigyár is, amelynek termékei a vasútnak köszönhetően juthattak el távoli piacokra.
A nagyállomás és a modern város kapuja
A növekvő forgalom miatt a szegedi főpályaudvart a 20. század elején átépítették. 1902-ben a MÁV egy új, reprezentatív állomásépületet emelt a régi indóház helyére.
Az épületet Pfaff Ferenc tervezte, és ma is a város egyik jellegzetes közlekedési épülete. A tornyos, historizáló stílusú állomás méltó kapuja lett a modern Szegednek.
A város ekkor már nemzetközi vasúti útvonalak része volt: 1883-ban például az Orient Expressz is Szegeden haladt át, amikor Párizsból Konstantinápoly felé tartott.
A vasút hatása Szeged életére
A vasút gyökeresen megváltoztatta Szeged gazdaságát és társadalmát. A közlekedés felgyorsult, a város kereskedelmi szerepe megnőtt, és a régió egyik gazdasági központjává vált.
A vasútállomás környékén új városrész alakult ki: raktárak, vendéglők, szállodák és kereskedőházak épültek. A város gazdasági vonzáskörzete is kiszélesedett, hiszen a környező települések terményei Szegeden keresztül jutottak el a nagy piacokra.
A mindennapi életben is változás történt. A vasút demokratizálta az utazást: egyre többen indultak útnak vonattal vásárokra, üzleti utakra vagy rokonlátogatásra.
Szeged vasútja napjainkban
A szegedi nagyállomás ma is a város egyik legfontosabb közlekedési kapuja. Innen indulnak az InterCity járatok Budapest felé, valamint regionális vonatok a Dél-Alföld több irányába.
Az utóbbi években új fejlesztések is történtek. 2021-ben elindult a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train, vagyis vasútvillamos, amely egyedülálló közlekedési megoldást jelent Magyarországon.
Emellett folyamatban van a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása is, amely ismét közvetlen nemzetközi kapcsolatot teremthet a két város között.
Egy történelmi pillanat öröksége
Az 1854-ben befutó első gőzmozdony nem csupán egy új közlekedési eszközt hozott Szegedre. A vasút elindította a várost a modernizáció útján: fellendítette a gazdaságot, erősítette a kereskedelmet, és összekapcsolta Szegedet Európa vasúti hálózatával.
További híreink:
