Szeged

171 éve nyitották meg a szegedi vasútállomást +fotók +videó

171 éve nyitották meg a szegedi vasútállomást +fotók +videó

A vármegye legforgalmasabb állomása, Szeged legfőbb kapuja

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2 órája
171 éve nyitották meg a szegedi vasútállomást +fotók +videó

Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, és ez év március 4-én nyitották a szegedi vasútállomást. Bár érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették.

 

1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült.

Az épület az eredeti, átmenő állomásnak megfelelő elrendezést kapott. Az alsó szint a kiszolgáló (raktár, lakások) funkciókat fogadta be, a vonatra várók a második szintet használták funkcionálisan. Ott alakították ki a kornak megfelelő a különböző osztályú utasoknak a várótermeket, és a restit. Ez utóbbi a második felújítás idején megszűnt, a földszintről akkor költözött a pénztár az elemeltre és üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyek azonban átmenő forgalom hiányában kihasználatlanok.

 

Nem úszta meg a második világháborút

Az állomást 1944-ben több bombatámadás is érte, mivel az eredeti célpont, a Rendezőpályaudvar közel volt. Több bomba a felvételi épület közelében robbant, károkat okoztak az épület homlokzatain, tetőszerkezetébe.

Fotó: Engi József gyűjteménye

 

A szegedi vasút a '60-70-es években

Az 1970-es években jelent meg a számítástechnika a vasút életében. A szegedi igazgatóságnál megalakult az informatikai önálló csoport. Ott meg-kezdődött az országos feldolgozást igénylő adatok rögzítése, valamint a helyi jellegű feladatok számítógépes támogatása. Kísérleti jelleggel ugyancsak Szegeden kezdődött a határállomások kocsiadatainak feldolgozása. A Határforgalmi Információs Rendszer (HIR) szegedi fejlesztés volt.

Az 1980-as évek elején felújították a szeged–békéscsabai vasúti pályát. Ez lehetővé tette az 1981. május 31-i menetrendváltozástól a két szomszédos megyeszékhely között a gyorsvonat forgalmat.

A szegedi igazgatóság területén a gőzmozdonyok 1981. január 5-én végleg befejezték a személyszállítást. Napjainkban már csak kivételes esetekben, nosztalgiai és idegenforgalmi esemény részeként látunk gőzmozdonnyal vontatott szerelvényt, mint éppen majd május 2-3.

Az 1980-as évektől a közúti forgalom fellendülésével csökkent a vasút iránti kereslet. A vasút vezetői azon fáradoztak, hogy Szeged vasúti szerepét tovább erősítsék, és az egységes európai forgalom meghatározó pontjává tegyék. Ennek részeként már elkészült a dorozsmai állomáson a kamionok vasúti szállítását kiszolgáló részleg. Ezzel évi 50 ezer kamion kivonható a közutakról, segítve a környezetvédelmet és csökkentve a közutak terhelését.

 

Kétszer újították fel

Felújításon 1964-ben és 2006-ban esett át az állomás. Az első alkalommal épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha, étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, illetve a földszinti galériaszintek, utóbb pedig az eredeti formájában újították fel az épületet.

 

Szeged legfőbb kapuja

A nagyállomás Szeged legfőbb kapuja a városba vasúton érkezők számára. Ide futnak be a Budapestről, Békéscsabáról és Szabadkáról érkező vonatok, illetve korábban ide érkeztek az azóta megszűnt útirányok (Röszke, Pécs, Makó, Temesvár, Nagyvárad) járatai is.

Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád-Csanád vármegye legforgalmasabb vasútállomása. A létesítmény főként a távolsági szegmensbe tartozó vonatok esetében (különösen az InterCity forgalomban) bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is.

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.