171 éve nyitották meg a szegedi vasútállomást +fotók +videó
A vármegye legforgalmasabb állomása, Szeged legfőbb kapuja
Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, és ez év március 4-én nyitották a szegedi vasútállomást. Bár érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették.
Fotó galéria: Szeged vasútállomás 171
1 - 14
Horthy Miklós látogatására fellobogózták az állomás épületét 1940-ben.
←
→
1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült.
Az épület az eredeti, átmenő állomásnak megfelelő elrendezést kapott. Az alsó szint a kiszolgáló (raktár, lakások) funkciókat fogadta be, a vonatra várók a második szintet használták funkcionálisan. Ott alakították ki a kornak megfelelő a különböző osztályú utasoknak a várótermeket, és a restit. Ez utóbbi a második felújítás idején megszűnt, a földszintről akkor költözött a pénztár az elemeltre és üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyek azonban átmenő forgalom hiányában kihasználatlanok.
Nem úszta meg a második világháborút
Az állomást 1944-ben több bombatámadás is érte, mivel az eredeti célpont, a Rendezőpályaudvar közel volt. Több bomba a felvételi épület közelében robbant, károkat okoztak az épület homlokzatain, tetőszerkezetébe.
A szegedi vasút a '60-70-es években
Az 1970-es években jelent meg a számítástechnika a vasút életében. A szegedi igazgatóságnál megalakult az informatikai önálló csoport. Ott meg-kezdődött az országos feldolgozást igénylő adatok rögzítése, valamint a helyi jellegű feladatok számítógépes támogatása. Kísérleti jelleggel ugyancsak Szegeden kezdődött a határállomások kocsiadatainak feldolgozása. A Határforgalmi Információs Rendszer (HIR) szegedi fejlesztés volt.
Az 1980-as évek elején felújították a szeged–békéscsabai vasúti pályát. Ez lehetővé tette az 1981. május 31-i menetrendváltozástól a két szomszédos megyeszékhely között a gyorsvonat forgalmat.
A szegedi igazgatóság területén a gőzmozdonyok 1981. január 5-én végleg befejezték a személyszállítást. Napjainkban már csak kivételes esetekben, nosztalgiai és idegenforgalmi esemény részeként látunk gőzmozdonnyal vontatott szerelvényt, mint éppen majd május 2-3.
Az 1980-as évektől a közúti forgalom fellendülésével csökkent a vasút iránti kereslet. A vasút vezetői azon fáradoztak, hogy Szeged vasúti szerepét tovább erősítsék, és az egységes európai forgalom meghatározó pontjává tegyék. Ennek részeként már elkészült a dorozsmai állomáson a kamionok vasúti szállítását kiszolgáló részleg. Ezzel évi 50 ezer kamion kivonható a közutakról, segítve a környezetvédelmet és csökkentve a közutak terhelését.
Kétszer újították fel
Felújításon 1964-ben és 2006-ban esett át az állomás. Az első alkalommal épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha, étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, illetve a földszinti galériaszintek, utóbb pedig az eredeti formájában újították fel az épületet.
Szeged legfőbb kapuja
A nagyállomás Szeged legfőbb kapuja a városba vasúton érkezők számára. Ide futnak be a Budapestről, Békéscsabáról és Szabadkáról érkező vonatok, illetve korábban ide érkeztek az azóta megszűnt útirányok (Röszke, Pécs, Makó, Temesvár, Nagyvárad) járatai is.
Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád-Csanád vármegye legforgalmasabb vasútállomása. A létesítmény főként a távolsági szegmensbe tartozó vonatok esetében (különösen az InterCity forgalomban) bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is.
