Az 1920-as trianoni események még ma is vetnek fel kérdéseket az aktuálpolitikában – jelentette ki Tóth Péter, a Jobbik szegedi szervezetének elnöke péntek délután, amikor a párt az Árpád téri délvidék országzászlónál…
Olyan estet álmodtak meg, mely amellett, hogy gazdagítja a fiatalok tudását, elsősorban mégis az érzelmekre hat.…
Zakar Péter történész mondott beszédet a Nemzeti Összetartozás Napján, megkoszorúzták az emlékkopjafát.…
95 éve írták alá a trianoni békediktátumot, amely nemcsak hatalmas etnikai, gazdasági veszteséggel járt hazánk számára, hanem Szegedet is határvárossá tette. Az országot és a várost ért tragédiáról, a Nemzeti Összetartozás Napjának…
A nemzeti összetartozás napjával június negyedike a országunk szétszakítása mellett a határon túliak befogadását is jeleni: erről is beszélt a Telin TV-nek Miklós Péter történész.…
Pedig az 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon kastélyban az első világháborút lezáró, a nagyhatalmak részéről békeszerződésnek nevezett diktátum - ami nem más, mint egy fájó seb a nemzet testén -…
Kiemelkedő fontosságú, hogy üzeneteinket, értelmezéseinket, igazságunkat folyamatosan lefordítsuk szlovákra, románra és szerbre, nemcsak nyelvi, hanem mentális értelemben is – vallja Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány elnöke, a Rendezvényház ügyvezető igazgatója.…
Az újszegedi Trianon-kopjafánál tartott megemlékezésen Szabó Pál Csaba történész többek között a magyarság megmaradásának titkát elemezte.…
A tragikus múlt felidézése mellett a magyarság összefogásának és egymásrautaltságának mind nagyobb szükségét emelték ki a szónokok a „Megmaradás Napja” címmel tartott megemlékezésen, melyet a trianoni békediktátum aláírásának 89. évfordulója alkalmából rendezett…
Fotók: Gémes Sándor A 90-es évek közepén viharmadárként röpködtek az égen, akik azt szerették volna elérni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a nemzet tanácsadója legyen. Azóta felnőtt egy olyan politikusgeneráció, mely elsősorban…