Közélet

Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete + FOTÓK, VIDEÓ

Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete + FOTÓK, VIDEÓ

2012. június 1., péntek
Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete + FOTÓK, VIDEÓ

Az újszegedi Trianon-kopjafánál tartott megemlékezésen Szabó Pál Csaba történész többek között a magyarság megmaradásának titkát elemezte.

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából „Mesének oly bús, sorsnak oly magyar” – címmel a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ és az Újszegedi Rendezvényház közös megemlékezést tartott a Trianon-kopjafánál. A hagyományoknak megfelelően rendhagyó történelemórával kezdődött a rendezvény. Az épület nagytermében

Marjanucz László

, a SZTE BTK Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást középiskolásoknak „Trianonról tabuk nélkül” címmel, majd

Kalmár Ferenc

országgyűlési képviselő a Várpalotai Trianon Múzeum mobil-kiállításait ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A brassói származású politikus saját családjának a történetén keresztül ecsetelte a viharos 20. század eseményeit, a többszöri határmódosítások, háborúk következményeit, a Trianon által szétszabdalt ország vergődését és az utódállamokban maradt magyar kisebbség sanyarú, kiszolgáltatott sorsát.

Európa felosztása

A trianoni békediktátumot, és amit a nagyhatalmak tettek a magyar nemzettel, azt elfelejteni nem lehet és nem is szabad. A sebeket viszont orvosolni kell, és a jelenlegi európai keretek között sok mindenre van is lehetőség. A kommunizmussal fertőzött térségünk más fejlődésen ment keresztül, eltérő gyökerekkel rendelkezik, mint a nyugat-európai országok. A képviselő az Európa Tanács tagjaként gyakran felveti a magyar kérdést és a magyar nemzet problémáit.

Kalmár tapasztalatai szerint nemzetpolitikai szempontból Európát fel lehetne osztani 3 részre: a nyugat-európai térségben egy autonómia nem okoz gondot, megszokták az emberek. A közép-kelet-európai térség Hegyeshalomtól Románia keleti határáig húzódik, ahol még mindig a sztálini gondolkodás és hasonló megrögződések érhetők tetten. Itt már lehet beszéli autonómiákról, emberi jogokról, etnikai csoportok jogairól, de még olyan előrehaladás, amilyenről a rendszerváltás idejében álmodoztunk, nem következett be. A magyar nemzet számára létfontosságú székely autonómia ügyében ezért, ahol csak lehet, megszólalnak a magyar politikusok, és érnek is el eredményeket. Kalmár szerint a székely autonómia megvalósításához még legalább 10-20 év szükséges. Ha ez sikerülne, megmutathatnánk a világnak, hogy lehetséges a Kárpát-medencében egy olyan jogilag magyar területet létrehozni, ahol a magyar nyelv ugyanúgy hivatalos nyelv, mint az anyaországban, s egy ilyen kísérlet példa értékű lehet a többi határon túli magyar közösség számára is. Európa harmadik része az Uralig és a Kaukázusig terjed. Ott, ha nemzetiségi kérdésekről beszélnek, akkor hamar előkerül a puska meg a pisztoly. Ez a terület messze van még a szalonképes Európához.

Mások nem élték volna túl

Az új kormányhoz fűződik két fontos törvény megszavazása, a kettős állampolgárságról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló. Végezetül Kalmár minden intézménynek a figyelmébe ajánlotta a kiállításokat, annál is inkább, mert ingyen kölcsönözhető ki a Rendezvényháztól. Nagyon jól összeállított anyagról van szó, ezekkel lehet igazából nevelni a gyerekeket, megmagyarázni nekik Trianoni kérdéskört és erősíteni a magyar identitást. A Trianon kopjafánál a Cuháré népzenei műhely a zene és Borovics Tamás színművész a költészet nyelvén fejezte ki ugyanazt, a trianoni békediktátum igazságtalansága miatti elkeseredettséget és fájdalmat. A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Rendezvényház nemes hagyományt teremtett 4 éve azzal, hogy Újszegeden kopjafát állíttatott a gyászbéke aláírásának évfordulóján, hogy legyen Szegeden méltó helye a megemlékezésnek. A szép hagyományt a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ folytatta. A szervezet vezetője, Tápai Péter köszöntötte az egybegyűlteket. Trianon talán a legborzasztóbb emlék és esemény a magyar történelemben. Trianon arról szól, hogy túléltünk valamit, olyat, amit más nemzet talán soha nem élt volna túl. Az igazságtalan békediktátumra úgy reagált a magyar, hogy megerősítette az oktatást, s ezzel a magyar nyelvet. A jövőnkért tenni kell, szögezte le az igazgató, s elődeink tettek is erős kézzel úgy, hogy közben alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Ma is – noha nincs olyan válság, mint 1920-ban – ugyanúgy kell alkalmazkodnunk, hogy a megmaradásunk ne csak egy álom legyen, fejezte be gondolatait Tápai.

Összetartó erőnk a nemzeti kultúra

Trianon olyan gyásznap, amire végső soron mégis van okunk büszkének lenni, hiszen az elmúlt 92 év legfontosabb történése, hogy létezünk. 1920-ban a világ hatalmasai nem sok esélyt adtak nekünk a túlélésre, Magyarország területe és lakossága harmadára zsugorodott. A magyarság, minden nehézség dacára megmaradt. Összetartó erőnk, a nemzeti kultúra nem ismer határokat. Trianon üzenete, hogy az évtizedek alatt felgyülemlett kételyből, haragból és a kölcsönös párbeszéd hiányából táplálkozó közhelyeket lebontsa, és együttgondolkodásra késztesse az itthoni magyarságot a szomszédos népekkel és a határon túli magyarokkal. Ezt a szemléletet képviseli évek óta a Trianon Múzeum Alapítvány. A szervezet elnöke, Szabó Pál Csaba történész, a Rendezvényház Nonprofit Kft. ügyvezetője azzal kezdte mondandóját, hogy a mai nap talán indokolttá teszi annak a kérdésnek a föltételét, mi a magyar titok. Mi a titka a magyar megmaradásnak, annak, hogy néhány százezer magyar immár több mint 1000 éve a maga képére formálta a birodalmi méretű Kárpát-medencét? Ez a terület máig is az általunk épített várakkal, kastélyokkal, vasútvonalakkal, városházákkal van tele. A történész szerint, amikor a sors lehetőséget biztosít számára, a magyar képes arra, hogy egy nemzedéknyi idő alatt félmillió izraelita honfitársunkat magyarrá tegye, az izraelita ünnepeket keresztény ünnepekké változtassa, és elérje, hogy ők is Petőfi-verseken sírjanak otthon családi körben.

A magyar titok nyitja

Mi az a titok, melynek eredményeképpen a mai napig a német édesanyával, édesapával, nagyszülővel rendelkező német honfitársak magukat magyarnak vallják, orosz barátaik legnagyobb elképedésére, és ezek a magyarok a legnagyobb hazafiak immár 200-300 éve Magyarországon? Mi az a titok, hogy 2012-ben is a Kárpát-medence összes járásában még élnek magyarok? Mi a megmaradás titka? A szónok Cs. Szabó Lászlót idézte. „…hatalmas és hű szellemekkel szövetkeztünk. Akármennyit ártunk magunknak, az utolsó pillanatban kirántanak az örvényből.” Ez a nép mindenét eltékozolta, mondja Cs. Szabó, csak az ősapáit nem. Ha őket is elfelejtjük, nagyon könnyű dolga lesz a halálnak. Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete és életben tartása. http://www.youtube.com/watch?v=lGQC61dQins&feature=youtu.be A magyar kultúra páratlan valóságmegragadó képességekkel rendelkezik. Ez az utolsó és egyetlen csodafegyvere Magyarországnak. A magyar tánc és népzene 35-ször annyi dallammal és mozdulattal rendelkezik, mint az összes német Európában. A magyar köznyelv 10-szer annyi jelzővel rendelkezik a valóság megragadására, mint az összes angolszász nyelv. Tízszer annyi eszközünk van, szerelmet vallani és szeretni a hazánkat, mint egy angolnak. Ellenségeink is tudják, hogy ennek a hagyománynak van egyedüli sugárzó ereje, amely megtartja az országot. A rendezvényt koszorúzás zárta, majd a megemlékezők gyertyát helyeztek el a kopjafa előtt.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.