A szegedi Zsótér-ház története V. rész
Újjászületés: Zeneház és felújítások (1990-es évektől napjainkig)
A cikksorozat első részében egy rövid áttekintést követően a Zsótér-ház alapítását tekintettük át, míg a második részben a "forradalmi jelentősségére" tértünk ki. A sorozat harmadik részében a névadó család fénykorára és a nagy árvíz idején betöltött szerepét vizsgáltuk meg, a negyedik részben pedig az épület többarcúságának kezdetével foglalkoztunk. Az épület történelmének utolsó részében a Zsótér-ház sorsát vesszük végig a rendszerváltástól napjainkig.
A rendszerváltás után a Zsótér-ház élete újabb változásokat hozott. 1989–90-ben a „Vörös Csillag” visszakapta régi nevét, ismét Korzó Mozi néven működött tovább a filmszínház. Ám az 1990-es évek végére a mozizási szokások megváltoztak: a város peremén megnyílt multiplex mozi (a Pláza filmszínháza) elszívta a közönséget a klasszikus mozitermekből.
A belvárosi mozik kihasználatlanná váltak, és 2003-ban, a Fáklya mozi lebontását követően, a Korzó Mozi is bezárta kapuit. Ezzel egy hosszú fejezet zárult le, több mint 90 év mozitörténelme kötődött a házhoz.
Ugyanebben az időszakban a földszinti étterem is nehézségekkel küzdött: a patinás Szeged Éttermet a rendszerváltás után magánkézbe adták, de a piaci versenyben nem tudott talpon maradni, és az 1990-es évek közepén egy időre be is zárt.
Hosszú tervezés és átalakítás után azonban a vendéglő újjászületett: a földszinten századfordulós hangulatú kávéházat, a pincében felújított, műemléki jellegű éttermet és angol stílusú bárt alakítottak ki, megőrizve a hely patináját.
A Szeged Étterem azonban 2023. novemberében bezárt, helyén napjainkban billiárdklub működik.
Eközben az emeleti részeken új funkció jelent meg. 2006-ban az addig üresen álló mozitermet és az ahhoz tartozó traktust az állam átadta a városnak, hogy ott méltó otthont alakítsanak ki a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, mely 1969 óta ideiglenes helyen próbált.
A mozi egykori terét teljesen átépítették: Korzó Zeneház néven modern hangverseny- és próbatermet hoztak létre, amelyet 2007. augusztus 20-án avattak fel ünnepélyesen. Nevét tiszteletből a régi mozira utalva kapta. A tervezést Tuskó Tibor építész, a belsőépítészeti munkákat Koczor György irányította.
Az így kialakított nagyterem nemcsak a zenekar próbahelye, hanem kamarakoncertek és egyéb zenei rendezvények helyszíne is lett, előcsarnokában Kass János “A zenélők” című alkotása köszönti a betérőt. A Zeneház megnyitásával a Zsótér-ház újra benépesült élettel, ezúttal a zene tölti be a korábbi mozi csendjét.
A 2014-ben felújított Zsótér-ház homlokzata. A rekonstrukció során kicserélték a nyílászárókat és mind a négy utcafronton megújult a klasszicista épület díszítőfestése. 2014-re az épület teljes körű külső megújuláson ment át.
Befejeződött a Zsótér-ház átfogó felújítása, melynek során restaurálták a homlokzatokat mind a négy oldalon és kicserélték az összes fa nyílászárót. A rekonstrukció nyomán a ház visszanyerte eredeti, 19. századi pompáját, így ma is méltó dísze a Széchenyi térnek.
Jelenleg a Zsótér-ház legnagyobb részét a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága foglalja el – itt működik a kincstár szegedi hivatala. A felújított Zsótér-ház tehát egyszerre őrzi a múlt emlékeit és szolgálja a jelenkor igényeit: történelmi falai közt ma állami hivatal, koncertterem, vendéglátóhely és irodák működnek harmóniában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
