A szegedi Zsótér-ház története V. rész
A cikksorozat első részében egy rövid áttekintést követően a Zsótér-ház alapítását tekintettük át, míg a második részben a "forradalmi jelentősségére" tértünk ki. A sorozat harmadik részében a névadó család fénykorára és a nagy árvíz idején betöltött szerepét vizsgáltuk meg, a negyedik részben pedig az épület többarcúságának kezdetével foglalkoztunk. Az épület történelmének utolsó részében a Zsótér-ház sorsát vesszük végig a rendszerváltástól napjainkig.
A rendszerváltás után a Zsótér-ház élete újabb változásokat hozott. 1989–90-ben a „Vörös Csillag” visszakapta régi nevét, ismét Korzó Mozi néven működött tovább a filmszínház. Ám az 1990-es évek végére a mozizási szokások megváltoztak: a város peremén megnyílt multiplex mozi (a Pláza filmszínháza) elszívta a közönséget a klasszikus mozitermekből.
A belvárosi mozik kihasználatlanná váltak, és 2003-ban, a Fáklya mozi lebontását követően, a Korzó Mozi is bezárta kapuit. Ezzel egy hosszú fejezet zárult le, több mint 90 év mozitörténelme kötődött a házhoz.
Ugyanebben az időszakban a földszinti étterem is nehézségekkel küzdött: a patinás Szeged Éttermet a rendszerváltás után magánkézbe adták, de a piaci versenyben nem tudott talpon maradni, és az 1990-es évek közepén egy időre be is zárt.
Hosszú tervezés és átalakítás után azonban a vendéglő újjászületett: a földszinten századfordulós hangulatú kávéházat, a pincében felújított, műemléki jellegű éttermet és angol stílusú bárt alakítottak ki, megőrizve a hely patináját.
A Szeged Étterem azonban 2023. novemberében bezárt, helyén napjainkban billiárdklub működik.
Eközben az emeleti részeken új funkció jelent meg. 2006-ban az addig üresen álló mozitermet és az ahhoz tartozó traktust az állam átadta a városnak, hogy ott méltó otthont alakítsanak ki a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, mely 1969 óta ideiglenes helyen próbált.
A mozi egykori terét teljesen átépítették: Korzó Zeneház néven modern hangverseny- és próbatermet hoztak létre, amelyet 2007. augusztus 20-án avattak fel ünnepélyesen. Nevét tiszteletből a régi mozira utalva kapta. A tervezést Tuskó Tibor építész, a belsőépítészeti munkákat Koczor György irányította.
Az így kialakított nagyterem nemcsak a zenekar próbahelye, hanem kamarakoncertek és egyéb zenei rendezvények helyszíne is lett, előcsarnokában Kass János “A zenélők” című alkotása köszönti a betérőt. A Zeneház megnyitásával a Zsótér-ház újra benépesült élettel, ezúttal a zene tölti be a korábbi mozi csendjét.
A 2014-ben felújított Zsótér-ház homlokzata. A rekonstrukció során kicserélték a nyílászárókat és mind a négy utcafronton megújult a klasszicista épület díszítőfestése. 2014-re az épület teljes körű külső megújuláson ment át.
Befejeződött a Zsótér-ház átfogó felújítása, melynek során restaurálták a homlokzatokat mind a négy oldalon és kicserélték az összes fa nyílászárót. A rekonstrukció nyomán a ház visszanyerte eredeti, 19. századi pompáját, így ma is méltó dísze a Széchenyi térnek.
Jelenleg a Zsótér-ház legnagyobb részét a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága foglalja el – itt működik a kincstár szegedi hivatala. A felújított Zsótér-ház tehát egyszerre őrzi a múlt emlékeit és szolgálja a jelenkor igényeit: történelmi falai közt ma állami hivatal, koncertterem, vendéglátóhely és irodák működnek harmóniában.
