A szegedi Zsótér-ház története IV. rész
Bérlők, üzletek és a mozgókép kezdete (1880-as évek végétől az 1910-es évekig)
A cikksorozat első részében egy rövid áttekintést követően a Zsótér-ház alapítását tekintettük át, míg a második részben a "forradalmi jelentősségére" tértünk ki. A sorozat harmadik részében a névadó család fénykorára és a nagy árvíz idején betöltött szerepét vizsgáltuk meg, a negyedik részben pedig az épület többarcúságának kezdetével foglalkozunk.
A századforduló felé közeledve a Zsótér-ház fokozatosan funkcionális többarcúságot nyert. Az épület különböző részeit bérbe adták: 1872 és 1883 között törvényszék és ügyészség is működött a falai között, vagyis ideiglenesen bírósági épületként szolgált. Ezzel párhuzamosan a földszinten kávéházak, éttermek és sörözők nyíltak, melyek kedvelt találkozóhelyei lettek a szegedieknek.
A Zsótér-ház ekkor már nemcsak egy család otthona volt, hanem pezsgő életű bérház és kereskedelmi központ a város főterén.
Itt, ebben az épületben tűnt fel először Szegeden egy technikai újdonság is: az 1890-es években a Zsótér-házban mutatták be az új találmányt, a mozgófilmet – vagyis itt tartották az első filmvetítést a városban.
A korabeli krónikák megemlítik, mekkora szenzáció volt ez akkoriban, hiszen a város lakói először láthattak mozgó fényképeket, és erre épp a Zsótér-ház egyik vendéglátóhelyén került sor. Az új tulajdonosok merész átalakításba fogtak: lefedték az addig nyitott belső udvart, és a helyén egy tágas termet hoztak létre, amely alkalmas volt nagyobb közönség befogadására.
Ebben a teremben 1911 után megnyílt Szeged első állandó mozija, a Korzó Mozi, amely a később legendássá vált filmszínház volt a városban.
A Korzó Mozi gyorsan a szegedi kulturális élet központja lett: nemcsak filmvetítések zajlottak itt, hanem különféle kulturális rendezvényeknek is helyet adott.
1917. szeptember 30-án például Ady Endre is fellépett a Zsótér-ház mozitermében – ez egyik utolsó nyilvános szereplése volt a költőnek, egy irodalmi matiné keretében.
1918. december 29-én pedig Bartók Béla zongorázott ugyanitt saját műveiből, Kassák Lajos avantgárd folyóirata, a Ma rendezvényén, amelyen Juhász Gyula költő konferált.
Ezek az események mutatják, hogy a Zsótér-ház a 20. század elejére Szeged kiemelt kulturális színtere lett, ahol irodalom és zene talált otthonra a mozgókép mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
