A szegedi Zsótér-ház története III. rész
A Zsótér család fénykora és az épület szerepe a nagy árvíz idején (1850–1880-as évek)
A cikksorozat első részében egy rövid áttekintést követően a Zsótér-ház alapítását tekintettük át, míg a második részben a "forradalmi jelentősségére" tértünk ki. A sorozat harmadik részében a névadó család fénykorára és a nagy árvíz idején betöltött szerepére térünk ki.
A kiegyezés előtti évtizedekben a Zsótér-ház a család otthonaként és a szegedi társasági élet egyik színtereként szolgált. Az épület 1856 és 1870 között jelentős bővítésen esett át: a korábbi csonka szárnyakat összeépítették, emeletekkel egészítették ki, míg végül 1866-ra a ház teljesen elkészült a korabeli tervek szerint.
A negyven métert is meghaladó hosszúságú homlokzatú, többemeletes klasszicista palota ezzel a város legnagyobb lakóépületévé vált a maga idejében – a Szegedi Híradó 1866 őszén arról számolt be, hogy „a Zsótér-ház fedél alá került, s jelenleg Szeged legnagyobb épülete”.
A tágas épületben Zsótér Andor egyre népesebb családja talált otthonra, miközben a vállalkozó a város megbecsült polgárává vált. Zsótér Andor aktív közéleti szerepet vitt: rendszeresen vendégül látott művészeket, politikusokat, újságírókat otthonában, így a ház a szellemi élet egyik találkozóhelye lett Szegeden.
1878-ban az ő anyagi támogatásával indult útjára a Szegedi Napló című újság, amelynek fiatal munkatársai közt ott találjuk Mikszáth Kálmánt is – a későbbi híres írót, aki baráti köréhez tartozott.
Tragikus történelmi esemény színtere
1879 márciusában a Zsótér-ház újra történelmi esemény színtere lett, ezúttal tragikus módon. 1879. március 12-re virradó éjjel történt a nagy szegedi árvíz, amely csaknem teljesen elpusztította a várost.
Mikszáth Kálmán éppen Szegeden tartózkodott újságíróként, és március 11-én este Zsótér Andor vendége volt a szomszédos városházán tett látogatása után. Amikor éjjel kettőkor a gát átszakadt, Mikszáth a Zsótér-ház első emeleti ablakából nézte végig, ahogy a Tisza vize elönti Szegedet, s így ő lett a katasztrófa egyik első tudósítója.
Később megrendítő cikkben írta le a látványt
– ezzel örökre emléket állítva annak, amit ebből a házból látott. A helyi emlékezet szerint a Zsótér család is jelentős szerepet vállalt a város újjáépítésében az árvíz után, erejéhez mérten támogatva a rászorulókat és az újjáépítési munkálatokat.
A nagy árvíz utáni újjáépítés Szegedet teljesen megújította, és ennek megkoronázásaként 1883 őszén Ferenc József császár és Erzsébet királyné (Sisi) látogatást tettek a városban.
A császári pár személyesen akarta látni a modernizált Szegedet – Ferenc József ekkor mondta híressé vált ígéretét:
Szeged szebb lesz, mint volt.
1883. október 14-én érkeztek különvonattal, hatalmas kísérettel. Három napot töltöttek Szegeden, ezalatt a városházán és a mellette álló, akkoriban szürkére festett bérházban – azaz a Zsótér-házban – helyezték el a császár szállását és udvartartását.
A látogatás fényét emelte, hogy Sisi jótékonysági eseményeken vett részt, Ferenc József pedig a város díszvendége volt. A Zsótér-ház ekkor a királyi pompának is otthont adott, termeiben ünnepségeket rendeztek a tiszteletükre, ami a ház történetében egyedülálló epizód.
A 19. század utolsó évtizedeiben a Zsótér család palotája a város legelőkelőbb bérházai közé tartozott, melynek lakói és vendégei közt a kor számos hírességét megtaláljuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
