A szegedi Zsótér-ház története III. rész
A cikksorozat első részében egy rövid áttekintést követően a Zsótér-ház alapítását tekintettük át, míg a második részben a "forradalmi jelentősségére" tértünk ki. A sorozat harmadik részében a névadó család fénykorára és a nagy árvíz idején betöltött szerepére térünk ki.
A kiegyezés előtti évtizedekben a Zsótér-ház a család otthonaként és a szegedi társasági élet egyik színtereként szolgált. Az épület 1856 és 1870 között jelentős bővítésen esett át: a korábbi csonka szárnyakat összeépítették, emeletekkel egészítették ki, míg végül 1866-ra a ház teljesen elkészült a korabeli tervek szerint.
A negyven métert is meghaladó hosszúságú homlokzatú, többemeletes klasszicista palota ezzel a város legnagyobb lakóépületévé vált a maga idejében – a Szegedi Híradó 1866 őszén arról számolt be, hogy „a Zsótér-ház fedél alá került, s jelenleg Szeged legnagyobb épülete”.
A tágas épületben Zsótér Andor egyre népesebb családja talált otthonra, miközben a vállalkozó a város megbecsült polgárává vált. Zsótér Andor aktív közéleti szerepet vitt: rendszeresen vendégül látott művészeket, politikusokat, újságírókat otthonában, így a ház a szellemi élet egyik találkozóhelye lett Szegeden.
1878-ban az ő anyagi támogatásával indult útjára a Szegedi Napló című újság, amelynek fiatal munkatársai közt ott találjuk Mikszáth Kálmánt is – a későbbi híres írót, aki baráti köréhez tartozott.
Tragikus történelmi esemény színtere
1879 márciusában a Zsótér-ház újra történelmi esemény színtere lett, ezúttal tragikus módon. 1879. március 12-re virradó éjjel történt a nagy szegedi árvíz, amely csaknem teljesen elpusztította a várost.
Mikszáth Kálmán éppen Szegeden tartózkodott újságíróként, és március 11-én este Zsótér Andor vendége volt a szomszédos városházán tett látogatása után. Amikor éjjel kettőkor a gát átszakadt, Mikszáth a Zsótér-ház első emeleti ablakából nézte végig, ahogy a Tisza vize elönti Szegedet, s így ő lett a katasztrófa egyik első tudósítója.
Később megrendítő cikkben írta le a látványt
– ezzel örökre emléket állítva annak, amit ebből a házból látott. A helyi emlékezet szerint a Zsótér család is jelentős szerepet vállalt a város újjáépítésében az árvíz után, erejéhez mérten támogatva a rászorulókat és az újjáépítési munkálatokat.
A nagy árvíz utáni újjáépítés Szegedet teljesen megújította, és ennek megkoronázásaként 1883 őszén Ferenc József császár és Erzsébet királyné (Sisi) látogatást tettek a városban.
A császári pár személyesen akarta látni a modernizált Szegedet – Ferenc József ekkor mondta híressé vált ígéretét:
Szeged szebb lesz, mint volt.
1883. október 14-én érkeztek különvonattal, hatalmas kísérettel. Három napot töltöttek Szegeden, ezalatt a városházán és a mellette álló, akkoriban szürkére festett bérházban – azaz a Zsótér-házban – helyezték el a császár szállását és udvartartását.
A látogatás fényét emelte, hogy Sisi jótékonysági eseményeken vett részt, Ferenc József pedig a város díszvendége volt. A Zsótér-ház ekkor a királyi pompának is otthont adott, termeiben ünnepségeket rendeztek a tiszteletükre, ami a ház történetében egyedülálló epizód.
A 19. század utolsó évtizedeiben a Zsótér család palotája a város legelőkelőbb bérházai közé tartozott, melynek lakói és vendégei közt a kor számos hírességét megtaláljuk.
