Csődöt mondott Szeged zöldítése
2020 óta folyamatosan csökken a zöldterületek mérete. Súlyos problémák vannak Szegeden.
Szeged vezetése évek óta folyamatosan hangoztatja, mennyire zöld várospolitikát folytat. Szólamokban, városi rendeletekben ez tagadhatatlanul így is van, azonban a gyakorlatban ez egyre kevésbé mutatkozik meg. A problémákra, zöld célokkal ellentétes hatású intézkedésekre számtalan alkalommal rávilágítottak a szegedi kormánypárti politikusok, amit a városvezetés rendre cáfolni próbált – legalábbis eddig. A felbomló félben lévő Botka-párti koalíciók már nem vitatják: Szegeden egyre zsugorodik az önkormányzati zöldterületek mérete, és a városvezetés még az ezzel kapcsolatos saját rendeletét sem tartja be.
Zöldfelület-csökkentés Szegeden
A „Zöld Város” projektre az elmúlt években mintegy négymilliárd forintot költött a város, főleg pályázati forrásokból. 2019 elején igazán szegediesen indult Tarjánban a „zöldítés”, 225 fát vágtak ki a Csongor téren, valamint három platánfát a József Attila sugárúton – igaz, ezen a szegediek legfeljebb a zöld címszó miatt ocsúdhattak fel, hiszen 2015 óta évről évre csökkentette a városvezetés az önkormányzati tulajdonú zöldterületek méretét.
Egy rövid fordulópont 2019-ben történt, amikor Botka László a momentumos Mihálik Edvint kinevezte Szeged Zöld Város programért felelős tanácsnokának. 2020-ra Szeged önkormányzati tulajdonú zöldterületét 384 hektárra növelték, melyből 336 hektárt tartottak karban.
Ezt követően azonban a városvezetés visszatért a korábbi években tapasztalt zöldfelület-csökkentéshez: a legfrissebb, 2023-as adatok alapján a város már csak 376 hektárnyi zöldterülettel bírt, ráadásul a gondozott rész nagysága is 335 hektárra apadt.
A zöldítési akcióterv szerint ne is számítsunk javulásra
Az elmúlt bő egy évben még látványosabb fokozatra kapcsolt a városvezetés a fakivágások terén, a teljesség igénye nélkül, a nagyobb felháborodást kiváltó esetek: tömegével vágták ki a fákat a Kállay ligetben, majd a Löw Lipót és Löw Immánuel parkok rendezése szintén faírtással vette kezdetét. Idén a Gogol utca fasorát vágták ki végig, de a kisebb léptékű eseteket naphosszat lehetne sorolni.
A városvezetésnek persze mindig megvan az aktuális kifogása, hogy zöldítés címszó alatt miért rombolják a természetet. Legtöbbször a fák betegségével indokolják, vagy azzal, hogy máshogy nem lehet kivitelezni egy-egy munkálatot, és persze mindig megígérik, hogy még több fát ültetnek cserébe. A kifogásokról azonban nem egyszer kiderült, hogy nem állják meg a helyüket, a fapótlások pedig hiányosan valósulnak meg. Ezen tényekkel pedig a városvezetés nehezen szállhat vitába, mivel a Szeged MJV Város-zöldítési akcióterve című dokumentumban – amit az önkormányzat és az Energiaklub közösen készített 2024-ben –
elismerik, hogy 2020 óta folyamatosan csökken a zöldterületek mérete. Az akcióterv azonban rávilágít sokkal súlyosabb problémákra is.
Sok projektnél nem szempont a fenntartási költség, inkább, hogy átadáskor látványos legyen. A politikai szempontok sokszor felülírják a szakmai szempontokat, olvasható az akciótervben, majd azzal folytatják, „legtöbbször azok érdekei érvényesülnek (a valódi közérdek helyett), akik hangosabbak vagy agresszívebb érdekérvényesítők.”
A dokumentumban azt is kijelentik, hogy a választási ciklusokban való gondolkodás, a politikai tőke előtérbe helyezése túl hangsúlyos, sokszor akadályozza a zöldfelületek térnyerését, valamint ritka a csak zöldfelületeket érintő projekt, elsősorban térrekonstrukcióhoz, vagy útfelújításhoz kötődő zöld beruházások vannak. Emiatt a „zöld források” egy része valójában nem is a zöldinfrastruktúra fejlesztését szolgálja (pl. Zöld város projektek).
A zöldítési akcióterv több ütemben, 2030-ig tervez különböző projekteket, amikre újabb milliárdokat terveznek elkölteni, azonban a kitűzött zöldterület mértéke kisebb, mint ami 2020-ban volt.
Botka László búcsúzna a zöld tanácsnokától?
A fogyatkozó faállomány ügyében a Szeged Jövője Frakció – leánykori nevükön Momentum – vezetője, Mihálik Edvin közösségi oldalán és a legutóbbi közgyűlésen is felszólalt.
Mint arra a képviselő felhívta a figyelmet,
tavaly az önkormányzat 2165 vágott ki, amit mindössze 600 fával pótolt, miközben az érvényben lévő városi rendelet alapján – miszerint minden kivágott fa helyett kettőt ültetnek – hétszer ennyi fát kellett volna telepíteniük.
Mihálik Edvin megjegyezte, Szeged a klímaváltozás hatásain tovább ront azzal, hogy a leesett csapadékmennyiséget nem tartja vissza, hanem fél óra alatt a Tiszába ereszti. Véleménye szerint a városvezetésnek a beruházásoknál fel kéne vennie a zöld szemüveget és azon keresztül kéne vizsgálnia a lehetőségeket, nem a szabad területeket kéne leburkolni, hanem pont a burkolt felületeket kéne csökkenteni.
Noha a balliberális képviselőktől nem megszokott az önkormányzatot érintő kritika, nem ez volt, amivel Botka Lászlónál leginkább kihúzta a gyufát. Mihálik Edvin nem támogatta a képviselői fizetések befagyasztását, mivel az sem a polgármesterre, sem az alpolgármesterekre nem vonatkozott volna. Botka házilapja azt állítja,
Mihálik Edvin volt az előterjesztés megbuktatásának fő szervezője, amibe – mint írják – több munkát fektetett, mint a zöld tanácsnokságába.
Botka László ezt követően ennél is keményebb üzenetet fogalmazott meg közösségi oldalán az ellene szavazó momentumos, DK-s és MSZP-s képviselőknek, akiket „a megszűnt, sikertelen óellenzék néhány még hivatalban lévő képviselőjének” titulált. Kiemelte, biztos abban, hogy a szegedi választók meg fogják „köszönni” számukra döntésüket – ami előrevetíti, Botka László a következő ciklusát már nem az óellenzékkel képzeli el.
Abban pedig teljesen biztosak lehetünk, hogy a zöld tanácsnok lobbiereje elenyésző lett a polgármesternél. Az egyébként sem fényes zöldítési tervre ez még inkább rányomhatja a bélyegét, mivel ezt követően Botka László aligha akarja, hogy Mihálik Edvin arasson le babérokat önkormányzati projekteken keresztül.
A Gogol utcában az összes fát kivágták:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
