Halott fák, a pótlás hiánya és felelősséghárítás: kiszárad a zöld álom Szegeden?

Több mint kétezer fa tűnt el Szeged közterületeiről tavaly, de alig hatszázat pótoltak – ez a brutális arány nem csak a klímaváltozásnak hanem az alkalmatlan, felelősséghárító városvezetésnek is "köszönhető". A fák hiánya kapcsán magyarázkodik az önkormányzat.

Annyira zöld Szeged, de a fák hol vannak?

A zöldváros-szlogent előszeretettel használó szegedi városvezetés ma már plakátok helyett csonkolt fák árnyékában próbálja elmagyarázni, miért nem teljesült sem az “egymillió fa” ígéret, sem az a városi rendelet, amely szerint minden kivágott fa helyett kettőt kellene ültetni. Ehelyett jó, ha egyet pótolnak háromból.

A hivatalos kommunikáció zavaros: Mihálik Edvin zöldtanácsnok posztjában maga vallja be, hogy a pótlás elmaradt, majd az önkormányzati lapban már az aszály, a közművek és a lakosság felelősségét említik. Mintha nem az önkormányzat dolga lenne a pótlás, az öntözés vagy az, hogy zöldövezeteket tartson rendben.

A zöldövezet-gondozásra kijelölt Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. pedig nyíltan kijelenti: csak a frissen ültetett csemetéket tudják öntözni – és azokat is csak ivóvízzel, tartályautóból, ami költséges.

Tényleg ez lenne a megoldás?

A 21. század egyik legsúlyosabb környezeti kihívására az a válasz, hogy locsoljon a lakosság, ültessen cserjét a háza elé, miközben a városvezetés tétlenül nézi, ahogy pusztulnak a fák?

Ahelyett, hogy cselekednének, kiállításokat szerveznek kiszáradt fákból, mint a Klauzál téri "halottfa-park". Ezzel éppen azt bizonyítják: a marketing fontosabb, mint a valódi cselekvés. A ReGreenX projekt, amellyel választ ígérnek a klímaváltozás kihívásaira, valóban fontos tudományos munka. De ez nem lehet mentség a mindennapi mulasztásokra.

Szeged zöld jövője nem pár ájtatosságba csomagolt Facebook-poszton múlik, hanem azon, hogy a városvezetés betartja-e a saját rendeleteit, és hajlandó-e példát mutatni.

A megkopaszított Gogol utca: