Zöld város, zöld jövő, avagy a következetlen zöld várospolitika
A Fidesz megválasztott önkormányzati képviselője egy, a városvezetés rendszeres, visszatérő következetlen, kettős mércével mért zöld politikájára hívja fel a figyelmet.
A városvezetés „zöldpolitikája” olyan, mint a belülről üresen kongó, külföldről importált dinnye. Megtévesztésre jó, de ízetlen. Ahogy a klasszikus mondás tartja: csak kívül zöld, belül vörös. A héten látványosan megmutatkozott a városvezetés következetlen és álságos zöldpolitikája, de nem ez volt az első alkalom.
Itt van három eset a közelmúltból, ami remekül mutatja ezt a következetlenséget:
1) A városvezetés megfúrja, hogy gyermekek sportolni tudjanak, és megfúrja azt is, hogy újratelepítsenek még több fával egy városszéli, állami tulajdonban lévő holterdőt, ahol csupán elhalt, invazív fafajok és szemét van. Mindezt úgy, hogy nem is a város finanszírozná a beruházást, hanem a Szeged-Csanádi Egyházmegye.
Eredmény: szemét és invazív fajok maradtak + szegedi szülők Mórahalomra hordják a gyerekeiket
Városatya: majdhogynem a testével védve, odaláncolva magát ezekhez az elhalt fákhoz és majd, amikor mindezt a fejlesztést, szépítést meghiúsítja, akkor kiáll és sikerként könyveli el, hogy a fejlődés útjába állt…
2) Majd eltelik néhány hét, és az önkormányzativálasztási kampányra közparkot alakítanak ki az önkormányzati tulajdonban lévő Kállay-ligetben. Első lépésként pedig rengeteg, egészséges, őshonos fát vágnak ki.
Eredmény: fakivágás a szegediek pénzéből
Városatya: síri csend
3) Ezután a héten, a nyári kánikula kellősközepén tarvágás indul a Löw Lipótról és Löw Immanuelről elnevezett két zöld, önkormányzati tulajdonban lévő parkban. Hatalmas árnyékot adó fákat, bokrokat tesznek a földdel egyenlővé a belvárosban, egy kietlen sivatag lesz az egész. Abban a belvárosban, ahol az egyik legfontosabb cél lenne a hőszigetek eltüntetése, mivel a beton túlsúlyban van a zöldfelületekkel szemben.
Eredmény: megdöbbent lakók + kevesebb fa a belvárosban a szegediek pénzéből (olyan forrásból, ami a városvezetés szerint nem is áll rendelkezésre)
Városatya: és az a bizonyos szag…
Ezen esetek alapján logikus kérdések, hogy
Persze, nem akarok igazságtalan lenni, várjuk meg, hogy mi történik a Löw parkokban, ugyebár zöld város, zöld jövő…
Azonban azt állíthatom, hogy ősztől elkötelezett leszek a nyilvános tervezés és következetesség irányelveinek képviselete mellett. Egy 21. századi fejlett, európai városban - mint amilyen Szeged is szeretne lenni - egyértelmű, hogy nélkülözhetetlen a zöldvárossal kapcsolatos, jól átgondolt fejlesztési tervek kidolgozása. Pont ezt az átgondoltságot és következetességet hiányolom a legjobban ezen ügy kapcsán, és összességében is a városfejlesztéssel kapcsolatban. A városvezetésnek nincs városfejlesztési terve, és abban, ami nincs, zöldváros-koncepció sem létezhet.
Bízom benne, hogy ez a közel jövőben megváltozik, különben mi szegediek könnyen azt érezhetjük, hogy a városvezetés: bort iszik, vizet prédikál.
Következetesség csak a következetlenségben van a városvezetésénél
Ahogy arról mi is többször cikkeztünk, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 12 osztályos iskolát építene Szegeden, amely ellen a balliberális városvezetés egyházellenes hergelésbe kezdett. Az iskolát a Szent Gellért Fórum melletti töltésszakasz gondozatlan gazos erdő helyére építették volna, azzal a vállalással, hogy a kivágott fákat is pótolja.
„Az egyházmegye beruházásainál kiemelt szempont, hogy a társadalmi hasznosság mellett a teremtésvédelmi szempontok is mindig érvényre jussanak, hiszen az emberiség csak ezekre ügyelve válhat jó és gondos gazdájává a rá bízott teremtett világnak” – írta januári közleményében a Szeged-Csanádi Egyházmegye a katolikus iskola építése kapcsán.
Kiemelték, az általános iskola és gimnázium építése során is ugyanúgy fognak törekedni a zöld szemléletre és a fenntarthatóságra, ahogyan azt a Szent Gellért Fórumnál is tették, amely megkapta a LEED Silver zöld fenntarthatósági minősítést. A Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette egyházmegye felhívta a figyelmet: Egy 2018-as kormányrendelet szerint legalább 30 százalék kell hogy legyen a zöldfelület mértéke, amely önmagában cáfolja azon híreket, hogy „tarra vágnák a hathektáros erdőt.
„Az egyházmegye az értékes és megtartható növényzetet figyelembe fogja venni már a tervezés során is”- szögezték le levelükben. Hozzátették, csak annyi fát vágnak ki amennyi szükséges, és kivágottak helyett biztosítani fognak egy úgynevezett csereterületet, ahol a korábbival megegyező vagy annál nagyobb zöldfelületet hoznak létre.
A szegedi baloldal megalapozatlan szakmai tanulmányokkal bizonygatta, hogy miért rossz az, ha iskola épülne a bozótosba és egyházellenes hecckampányba kezdett. Egy, az iskola építési és működési koncepciójába nem illő területet ajánlottak, amit ez egyházmegye nem tudott elfogadni-helyette felajánlotta, hogy erdőt telepít oda, ha engedélyt adnak az építkezésre.
A baloldal addig fúrta a városnak értéket kínáló iskolaberuházást, ameddig az egyházmegye úgy döntött, hogy Mórahalomra viszi a beruházást, ahol tárt karokkal várták azt. Ezzel az önkormányzat több száz iskolás életét nehezítette meg, mindezt és egy tanintézmény építésének ellehetetlenítését győzelemként ünnepelte.
Szinte ezzel egy időben a Kállay-ligetben végeztek szinte tarvágást, azt természetesen indokoltnak tartották. Hiába tiltakoztak a környéken élők a teljesen értelmetlen és ebben a formában fölösleges beruházásért, a kettős mérce bekapcsolt és szó nélkül folytatták az erdőírtást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.