
Szeged megváltozik. A klímaváltozás következményei a mindennapokban is érezhetők.
Ahogy azt lapunk megírta kedden, némileg átalakult Szegeden a Klauzál tér: munkások és egy darus jármű jelent meg, fákat hoztak, amiket ki is állítottak a téren. Mindezt azért, mert egy köztéri kiállítást nyitottak meg, ami a "Klímaváltozás megérkezett" nevet viseli, és a ReGreenX projekt részét képezi. Az esemény megnyitóján Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szólalt fel, aki elmondta, hogy tavaly Szegeden 2165 fát vágtak ki.
A Szegedi Tudományegyetem új, interdiszciplináris kutatócsoportot hozott létre a klímaváltozás hatásainak feltérképezésére és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozására. Az indok nem meglepő: a városi mérések szerint Szeged belvárosának átlaghőmérséklete már eléri a délmediterrán városok, például Róma vagy Marseille szintjét.
A kutatás interdiszciplináris megközelítéssel történik: a különböző tudományterületek összefogásával vizsgálják az éghajlatváltozás összetett hatásait. A kutatók szerint csak így lehet pontos és releváns válaszokat adni a kihívásokra, legyen szó a mezőgazdaság átalakulásáról, a csapadékvíz-hasznosítás fejlesztéséről vagy a társadalmi következményekről.
A klímaváltozás következményei a mindennapokban érezhetők Szegeden, az átlaghőmérséklet növekedése és a szárazság a városi zöldterületekre is hatással van. Ahogy arról az év elején beszámoltunk, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indult el Szegeden egy uniós támogatással megvalósuló projektben.
A klímaváltozás problémájára keresik a megoldást a 2028 közepéig tartó, 3,075 millió eurós (1,263 milliárd forintos) ReGreenX projektben.
A tudományos munka kulcsszereplői a klímakutatók, biológusok és kertészeti szakemberek, akik a megfelelő növényfajok kiválasztásán dolgoznak. Olyan, az Alföldön már honos növényfajok változatait keresik, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.
A város több pontján modellkerteket hoznak létre, hogy bemutassák a lakosságnak a klímaváltozást toleráló növényfajtákat. A projekt fontos része a tudásátadás és szemléletformálás is, ezért az oktatási intézményekben, helyi közösségekben mutatják be, milyen növényeket érdemes választani és hogyan kell azokat gondozni.
Másféle növényeket kell telepítenünk a városi közegben, és másként kell gondolkodjunk a város berendezéséről
– mondta Nagy Sándor alpolgármester. Az elindult projekt 90 helyszínen 90 kiszáradt fánál vizsgálódik és hívja majd fel a figyelmet.
A Klauzál téren található "halottfa" kiállítás egy jó illusztrációja annak, hogy nagyon megváltozott a közeg, amiben élünk. Továbbá a városi közegben lévő fáknak sokkal rövidebb az élettartama, hiszen kevesebb vizet kapnak, letapossák a földet körülötte és be vannak szorítva egy szűk területre.
A tavalyi évben Szeged közterületein 2165 kiszáradt fát kellett kivágni.
Februárban a Gogol utca teljes fasora tűnt el. Márciusban a Széchenyi tér ikonikus platánja, a "disznófejű fa" lett múlté. A több mint száz éves fa évek óta a város egyik jelképe volt, kivágásával egy korszak is lezárult.
Áprilisban a Lechner téren több nyárfát véltek veszélyesnek, a kivágásukra gyors eljárás indult. Ahelyett, hogy ésszerű karbantartás történt volna, ismét a fűrész lett az eszköz. Májusra is jutott szimbolikus városrész: a Dugonics téren évek óta katicával díszített fát csonkolták meg. Néhány napja pedig a Szent István téren egy idős ostorfa került a fűrész alá.
A Gogol utca teljesen kopár lett:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.