A csendrendeletre hivatkozó névtelen feljelentők miatt ellehetetlenülnek a vendéglátósok Szegeden. Egy jogásztól megtudtuk, hogy amennyiben nem sikerül bizonyítani, hogy a nyugalom megzavarását okozta a zaj, abban az esetben nem szabható ki közigazgatási bírság.
Szeptember 15-én életbe lépett
a sokak által bírált, szigorított zajvédelmi rendelet. Mivel a kormányhivatal ajánlását figyelmen kívül hagyta az önkormányzat, ezért a hivatal törvényességi felhívásban jelezte, hogy november 9-ig újra kell tárgyalnia a témát a városvezetésnek a közgyűlésen. Ennek ellenére
a múlt pénteki közgyűlésen érdemben nem esett szó a csendrendeletről.
“Nem egy senki által meg nem választott hódmezővásárhelyi hölgy vezeti Szeged városát, hanem a megválasztott politikusok”
– jelentette ki kellő szerénységgel Botka László a kormánymegbízottra utalva a csendrendeletről szóló vitában. Botka Haág Zalánnak dobta oda ezt a nagy ívű gondolatot, a képviselőnek arra a felvetésére reagálva, miszerint a szegedi lakosságot sújthatja leginkább a nem éppen ésszerű csendrendelet, mivel
“az otthoni zenehallgatás sem engedélyezett”,
ezt pedig elfogadhatatlannak tartja a KDNP-s képviselő, mivel így "Botka László mondja meg, mikor és meddig lehet zenét hallgatni Szegeden" -
. A rendelet értelmében 50 ezer forintra is megbüntethetnek, ha szól a muzsika otthon.
Mivel a rendelet nem szabályozza részletesen, hogy mi számít "a nyugalom megzavarásának", vagyis honnantól, hány decibeltől zavar valakit egy adott tevékenység, lehetőség van a "jogászkodásra" és kiskapukra is. - Ha a jelzés alapján indított közigazgatási eljárás során nem sikerül igazolni, hogy az illető valóban hangosan hallgatta a zenét, akkor nem szabható ki közigazgatási bírság - tudtuk meg egy ügyvédtől. Ha viszont a bejelentő készít egy felvételt, amiből egyértelműen megállapítható a helyszín és az időpont, az alkalmas lehet annak bizonyítására, hogy az illető zenehallgatása valóban alkalmas volt a nyugalom megzavarására – részletezte az ügyvéd.
Haág Zalán, a KDNP közgyűlési frakcióvezetője még a csendrendelet életbelépése előtt úgy fogalmazott, hogy a rendelet “ésszerűtlen, jogszerűtlen és célszerűtlen".
"A szabályozás valódi célja, nem az, hogy a lakosság nyugalmát szolgálja, hanem, hogy bizonyos vállalkozásokat kiszorítson a piacról, másokat pedig helyzetbe hozzon”
- emelte ki. Hozzátette: fennáll a veszélye, hogy szelektív lesz az önkormányzat bírságolási gyakorlata. Az elmúlt két hónap történései a KDNP-s képviselő felvetését igazolják:
Pár héttel később ugyanerre hivatkozva,
az önkormányzat lekorlátozta a Mignon nyitvatartását.
Ezekkel egy időben pedig
, hogy névtelen bejelentők és névtelen tanúvallomások miatt az önkormányzat lekorlátozta a 32 éve működő Mignon nyitvatartását.
“Kaptunk egy levelet, hogy névtelen lakossági bejelentés érkezett az önkormányzathoz. Az évek alatt többször is bemérettem már a helyet, jellemzően az utca hangosabb volt, mint az üzlet”
– idézte fel Győri Erika, a Mignon ügyvezető-cégtulajdonosa. “A tanúvallomások alapján sem az derül ki, hogy mi hangosak vagyunk, hanem az utcára panaszkodnak. Azt mondják, hogy a bolt előtt, meg a sarkon hangoskodnak. Itt 32 éve működik a Mignon, de előtte sem pékség vagy könyvtár volt itt, hanem szórakozóhely. Aki ideköltözik a környékre, az esetleg szétnézhet bútorozás előtt. Az esik rosszul, hogy az itt lakók nem kerestek meg, pedig biztos vagyok benne, hogy meg tudtunk volna állapodni velük, megoldást találtunk volna” – állítja Erika.
Szeretnénk megtudni az önkormányzattól, hogy valóban ésszerűnek és betarthatónak gondolják-e a csendrendeletet, illetve továbbra is szükségtelennek tartják-e a jogi pontosításokat a kiskapuk és a "jogászkodás" elkerülése érdekében. Cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt a városvezetés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.