Írjon nekünk

Közélet

Óvoda- és iskolabezárások, összevonások a Botka-éra alatt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szeged iskolaváros, 10 milliárdot költöttünk az intézményeinkre 10 év alatt – hangoztatja gyakorta Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje rendre ostorozza a kormányt, hogy forrásokat von el az oktatástól, az állami fenntartásba-vétel ellen is kiállt, legutóbb pedig azt dobta be a köztudatba, hogy következő kormányzati ciklusokban megduplázná az ágazatra szánt állami forrásokat. Érdemes megnézni, Szegeden mi is fűződik a nevéhez ezen a területen: elrulettezett óvoda, iskolabezárások, az éppen a választások előtt a pedagógusok megvásárlására bedobott Szeged-pótlék és a „júdáspénz”.

Szegeden az oktatási-nevelési intézmények táján tavaly februárban volt legutóbb botrány, amikor is „Botka-lakat” került öt szegedi óvodára, a komoly szülői és ellenzéki ellenállás ellenére is keresztülvitték a szocialisták az óvodabezárások ügyét. Az MSZP-s városvezető legfőbb indokként a gyermeklétszám csökkenését hozta fel, azt mondta, hogy 2010-hez képest 633-al kevesebb az óvodáskorú gyermek a városban. Év elején még arról beszélt Botka László, hogy mivel kevesebb a gyerek, ezért a városban lévő 50 önkormányzati óvoda közül ötöt kifutó rendszerben bezárnak. Később már szó sem volt a felmenő rendszerű megszüntetésről, ám arról egyre többet lehetett hallani a Temesvári körúti intézménynél azt, hogy értékes telken fekszik, és biztosan van már kiszemelt vevője, de az ingatlanmutyi lehetősége mellett az is felmerült, hogy Újszegeden Odessza városrészbe koncentrálná a baloldali városvezetés a fejlesztéseket, és a Liget túlsó oldalát tudatosan szorítja háttérbe (itt zárták be korábban a Móricz Zsigmond Általános Iskolát is).
Az ellenzéki pártok, a Jobbik, a KDNP, és a Fidesz is ellenezte a bezárásokat, s közben több száz aláírás gyűlt össze az óvodák megmentéséért. A közgyűlésen az MSZP, DK, Együtt politikusai mind megszavazták az öt intézmény bezárását (18), a Fidesz, a KNDP, az LMP és a Jobbik (11) elutasította, így a Temesvári körúti például 86 év után zárta be kapuit.

Fontosabb volt a kaszinóbiznisz, mint a gyerekek

Az „ország legkorruptabb ügye”, megtisztelőnek semmikképp sem nevezhető címet is a szegedi városvezetés döntése érdemelte ki a Transparency International és a 444.hu közös lobbipályázatán, méghozzá azzal, hogy bezáratták a Deák Ferenc utcai óvodát, csakis azért, hogy kaszinó nyílhasson az épület közelében. Először egy ÁNTSZ-vizsgálattal magyarázták az intézmény felszámolását, az indoklás szerint az épület fűtésrendszere balesetveszélyes, nem felel meg az előírásoknak, és egyéb hiányosságok is vannak. A szülői tiltakozásokat, tüntetéseket, a felháborodott közhangulatot tapasztalva az ÁNTSZ közzé tette, hogy egyáltalán nem rendeltek el semmit, pláne nem a bezárást, pusztán csak azokra a hiányosságokra hívta fel a figyelmet, amiket rövid időn belül korrigálni kell. Ezután az önkormányzat tovább kereste az indokokat, s a közoktatási törvény módosítása miatt találták fontosnak a bezárást. A jogszabályban az szerepelt, hogy egy óvodának kell, hogy legyen udvara, a Deák utcainak pedig nem volt. Természetesen ezt is át lehetett volna hidalni, akár a mintegy 100 méterre lévő másik ovi udvarát használhatták volna a gyerekek, vagy netán az akkoriban országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Botka László maga is tehetett volna javaslatot az előírások megváltoztatására.

A történet vége az lett, hogy harmincévnyi működés után 2007-ben került lakat a Down-szindrómás és autista gyermekeket egészséges társaikkal integráltan nevelő intézményre. Bár a torony alatt végig tagadták a kaszinóügyet, miután bezárták a Deák ovit és egy közelben lévő másik intézményt is, mégiscsak megnyílt egy kaszinó. A kaszinóügytől hangos egykori óvoda helyén a Szegedi Közlekedési Kft. összevont ügyfélszolgálati irodáját nyitották meg 2009 nyarán.

Mamutintézmények és kivéreztetett sportosztály

Egyébként már Botka László polgármesterré választása után egy évvel, 2003-ban már jelentős szűkítéseket eszközöltek, óvodai csoportokat vontak össze, illetve 3 tagóvodát bezártak. Megszűntették továbbá a Németh Imre Általános Iskolát és Atlétikai Sportiskolát, a Dugonicsnak a Dózsa telephelyeként történő működtetéséről is döntés született, a Gárdonyi a Fekete István tagintézménye lett, mint ahogy a Napos úti a Rókus II-esnek.

2009 év elején is nagy pofont kaptak az iskolák, Botka László is megszavazta a Parlamentben a kormányzati megszorításokat, aminek következtében 260 millióval csökkent a városnak járó közoktatási normatíva, így több szűkítést is eszközöltek. Két kollégium bezárása mellett döntött a város, továbbá a 13 szakiskolából 4 mamutintézményt hoztak létre, ezenfelül a Széchenyiben és a Gábor Dénesben 2-2 gimnáziumi osztálynak mondhattak búcsút, többek között a híres széchenyis sportosztálynak is, amit a városi sportélet nagy felháborodással fogadott. Kaptunk olvasói levelet, majd Eitler József igazgató mondta el portálunknak, hogy a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy felkészületlenül érte őket a döntés, a sportiskolai osztály esetében úgy érezte, hogy az eredmények, a harmincöt éves múltra való tekintettel átalakítható, megmenthető lesz. A Széchenyi kapujára 2012-ben került végleg lakat 48 éves működés után, az értékes Felső Tisza-parti telken egy multi irodaháza áll.

A Hunyadi Általános Iskolától is megváltak, az új-petőfitelepi Lidicei téren található intézményt is lényegében halálra ítélte a városi oktatásügy, miután első lépésként megszüntették önállóságát, majd nem indítottak első osztályt éveken keresztül. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszüntet a városvezetés egy iskolát az alacsony jelentkezési szám miatt, ám – ahogy az ellenzék felhívta rá a figyelmet – eközben a lassan megüresedő intézménybe egy magániskola települt, méghozzá a School of Business települt, amit az MSZP akkori frakcióvezetője, Révész Mihály igazgatott.

A pedagógusok, mint eszközök

Érdemes szót ejteni a tanárok között csak „júdáspénznek” nevezett jutalmazási rendszerről is, ami hosszú évekig volt gyakorlat Szegeden. Ennek lényege az volt, hogy azok a városi fenntartású intézmények igazgatói kaphattak extrapénzt, akik spóroltak az önkormányzati támogatással, és a megtakarítást visszautalták a városnak. A hivatalosan „gazdasági érdekeltségi rendszernek” nevezett, Szentgyörgyi Pál MSZP-s alpolgármester nevéhez fűződő metódus lényegében arról szólt, hogy saját maguk teremtették elő a prémiumukat az igazgatók, ugyanis a megspórolt összeg 10 százaléka járt nekik. A Pedagógusok Szakszervezete, valamint az igazgatói munkaközösség a kezdetektől fogva ellenezte a rendszert, ami egyébként erkölcsi aggályokat is felvetett, hiszen jóformán csak a bérköltségeken tudtak spórolni az igazgatók, vagyis saját kollégáikat hozták rosszabb helyzetbe, hogy jutalmat tehessenek zsebre. Volt, akit ez nem egyáltalán nem zavart, és 1,8 milliót vitt haza, azaz több mint 18 milliót spórolt össze a városnak.

Politikai haszonszerzésre is felhasználta a pedagógusokat Botka László, érdekes módon pont a 2010-es kampányidőszak hajrájában, a választások előtt 1 hónappal érezte fontosnak, hogy bejelentse, bevezetik a Szeged-pótlékot. Ennek lényege, hogy 2011-től az infláció mértékével megegyező önkormányzati fizetés-kiegészítést kaptak a városi fenntartású oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok. Az intézkedés 3500 pedagógust érintett, évente 250 millióba került volna, ám mindössze fél évig kapták a pótlékot a szegedi tanárok, ami azt támasztja alá, hogy valóban kampányfogásról volt szó.

Kommentek

Közélet

Nemesi Pál: ne arról legyen híres Szeged, hogy ez a baloldal utolsó bástyája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szokatlanul szókimondó interjút adott lapunknak Szeged független polgármesterjelöltje.

Tovább olvasom

Közélet

Ismét megszólalt a Rádió 88 tulajdonosa

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Botka újságja megint hazudott és csúsztatott, de most Tóth Gézába futottak bele.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szegeden 11 százalékkal emelkedtek az albérletárak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Komolyabb drágulással egyelőre nem kell számolni, mivel komoly mennyiségű kiadó lakás érkezett a piacra.

Tovább olvasom

Aktuál