Szeged

Szerencsevadászat és bőségkívánás: itt az új esztendő

Nem mindig a január elseje jelölte az év kezdetét. Lássuk, milyen hiedelmeket hoz az új esztendő Szegeden!

1 órája

Beléptünk a 2026-os esztendőbe, amennyire természetesnek vesszük, hogy január elseje az évkezdet, ez épp annyira nem törvényszerű. A naptárat bárhogy lehetne kezdeni.

A népi hiedelem szerint a disznó kitúrja a szerencsét a következő esztendőre.

Mikor is kezdődjön az év?

Bár a világ nagyjából egészén január elseje az évkezdet napja, nem volt ez mindig így.

Az ókori egyiptomiak például a Szíriusz csillag esti égbolton való felbukkanásától számították az újévet, ami valamikor a mai július közepe táján történt meg, és ez egybeesett a Nílus áradásával is. Dél-Afrika népei a déli féltekés tavaszkezdettől számították az új évet, ez a mai fogalmaink szerint augusztus eleje volt. A kínai újév még ma is január 20. és február 20. között van, ahogy a zsidó újév is valamikor szeptember és október között, mozgó időpontban, lévén mindkét naptár holdhónap-alapú.

Ma már a világon nagyjából mindenhol a Gergely-naptárat használják, ahol január elsejével kezdődik az új év. XIII. Gergely pápa Iulius Caesar naptárát, azaz a julián vagy juliánus naptárat igazította ki 1582-ben, amit fokozatosan az egész földkerekségen bevezettek.

Régi szegedi újévi hagyományok

Évkezdeti hagyományaink célja, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.

A szegedi tájon is általános volt a hiedelem, hogy amit újév napján cselekszünk, ami ér bennünket, hasonlóképpen lesz az egész esztendőben.

A reggeli mosakodást sokan a kinti kútnál kezdték, hogy egész évben egészségesek legyenek. Szemes ételeket fogyasztottak, rizskását, kölest, kukoricát, hogy sok aranyuk, ezüstjük legyen. Csak disznóhús kerülhetett az asztalra, sokszor a fej, de legalább az orr is oda került, ami kitúrja a háziak számára szerencsét. A káposztás ételek, szárma fogyasztása szerencsehozó volt, sütöttek rétest és bélest is, hogy sok legyen a bankópénzük.

Mit ne tegyünk?

Ilyenkor semmit sem szabad kölcsönkérni, mert a tápéiak szerint majd egész évben a család a máséra szorul. Újév napján kerülték a pénzkiadást. Tartózkodni kellett az esetleges összeszólalkozástól, hogy békességben éljenek. Míg egyes vízparti helyeken kifejezetten javallott volt a hal fogyasztása, mivel a pikkelyek a pénzt szimbolizálják, másutt nem ettek ekkor halat, mondván elúszik a szerencse. Esetleg ha mégis, akkor szigorúan a farka felöl fogyasztandó, mert így mégis megtartható a jószerencse. A gyakran hátrafelé kapirgáló szárnyasok fogyasztása e napon kerülendő, mert elkaparják a szerencsét.

Milyen időt hoz az új esztendő?

Ekkor sokan megpróbálkoztak az éves időjóslással is. Fokhagymakalendáriumokat készítettek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósoltak.

Tizenkét gerezd fokhagymába sót tettek. Minden gerezd egy hónapnak felelt meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lett a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd. Ennek a jóslásnak van vöröshagymás változata is, ahol a gerezdeket hagymahéj helyettesíti.

Német hagyományból terjedt el egyes magyar vidékeken is az ólomöntés szokása, amikor gyertya fölött megolvasztott ólom- vagy ónrudacskát hideg vízbe öntik. A fém érintkezése a vízzel különböző formákat hoz létre, amelyekből a következő év történéseire, a pénzügyi helyzet, egészség alakulására próbáltak következtetni. A lányok természetesen betűket próbáltak a fémformából kisilabizálni, kiderítendő a jövőbeni párjuk nevét.