Fókuszban a Kalmár-jelentés: a magyar diplomácia sikeréről Szegeden + FOTÓK

kozeleti_kavehaz_kalmar_ferenc07_gs

A nemzeti kisebbségek mozgásterét bővítő Kalmár-jelentés volt a témája a Közéleti Kávéház hétfői estjének, melyen Kalmár Ferenc volt ET-képviselő a nemzetpolitikai áttörésnek is titulált jelentés elkészítéséről és annak lehetséges következményeiről is szólt.

A kisebbségvédelem területén a magyar diplomácia mozgásterét is bővítheti az Európa Tanács (ET) elfogadott Kalmár-jelentés, melynek egyik legfontosabb passzusa, hogy támogatja a területi autonómia-megoldásokat, valamint a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól szóló paragrafusokat is elfogadta az ET április 8-án 71 igen szavazattal, 11 nem, illetve 11 tartózkodással. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az ET azon tagállamainak, melyek eddig ezt elmulasztották, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját alá kell írniuk és egyben ratifikálniuk.

A Nemzetpolitikai áttörés – a Kalmár-jelentés című esten a SZAB-székházban Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke először az Európa Tanács, az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság feladatairól és jogköreiről kérdezte az előző parlamenti ciklusban az ET-be delegált kereszténydemokrata politikust. Kalmár Ferenc hangsúlyozta, habár az Európa Tanács határozatai nem kötelező érvényűek, nem számítanak jogszabálynak, számos nemzetközi egyezmény alapját képezik, hivatkoznak rá, ezért nagy jelentőségű a nemzeti kisebbségekről szóló jelentés. Azt is érdemes tudni, hogy az Európai Unión kívüli 19 ország számára ez a fórum ad iránymutatást a kontinensen.

Hiánypótló az ET-jelentés

Az Európa Tanácsban végzett munkával kapcsolatban elmondta, azt tapasztalta, hogy nemzeti kisebbségekkel nem foglalkozott az ET, s bár Kalmár felszólalásaiban beszélt az erdélyi Székely Mikó Kollégium ügyéről, a délvidéki vérengzésekről vagy a felvidéki kitelepítésekről, az Európa Tanácsban sok szó nem esett a kisebbségben élők esetleges nehézségeiről. Kovács Elvira délvidéki ET-taggal kezdeményezték a jelentés elkészítését, mely Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottság elé került, melynek Kalmár Ferenc is tagja volt.

A kereszténydemokrata politikus a Közéleti Kávéház estjén részletesen beszámolt Dél-Tirolban, Finnországban és Szerbiában szerzett tapasztalatairól is, mely alapját képezte „A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában” című jelentésnek. Kiemelte, hogy Dél-Tirolban a II. világháború után még egymás ellen, majd az autonómia bevezetése óta egymás mellett élnek a németek és olaszok. „Ha az ember bárhol megélheti a nemzeti identitását, olyan erős tudna lenni Európa, hogy senki le nem győzi” – fogalmazott. A finnországi tapasztalatai is pozitívak voltak, de feltétlenül olyan országban is akart tájékozódni, ahol magyar kisebbség él. Kalmár megjegyezte, direkt nem Romániába akart ellátogatni, hiszen várható volt, hogy román-magyar vita kerekedik az Európa Tanács jelentéséből, ezért esett a választás az unióhoz csatlakozni kívánó Szerbiára. Az ottani törvényeket alapvetően jónak értékelte, a kereszténydemokrata politikus abban látja a problémát, hogy nincsenek egymással összhangban a jogszabályok, illetve be nem tartásuk nem von szankciót maga után. Példaként elmondta, kirakattörvények vannak, Újvidéken hiába van négy hivatalos nyelv, egyet használnak, és nincs ugyanis semmilyen következménye annak, ha nem vezetik be a másik hármat.

Határozott kiállás az autonómia bevezetése mellett

Az elvégzett munkával kapcsolatban érdekesnek nevezte, hogy Szerbiában nem magyarként, hanem az Európa Tanács delegáltjaként tudta felvetni az ott élő magyar kisebbség ügyét. Az elfogadott jelentésbe – melyhez harmincöt módosító indítvány érkezett – végül mintegy 80%-ban belekerült az, amit Kalmár Ferenc javasolt. Kimaradt azonban az a rész, ami a kollektív bűnösséggel foglalkozik, nevezetesen, hogy amelyik országban erre való utalás van, azt töröljék. A jelentés fontos részének azt nevezte, hogy az ET elfogadta a kollektív jogokra való hivatkozást és az arról szóló paragrafusokat, valamint az autonómia bevezetésének kérdéskörét, amit a kisebbségvédelem jó eszközének tart a jelentés. A dokumentum a kisebbségi nyelvhasználatot is támogatja, javasolja a hivatalos nyelvvé történő nyilvánításukat helyi vagy épp regionális szinten.

Kalmár Ferenc a SZEGEDma.hu-nak elmondta, mivel Románia nem támogatja a kollektív jogokat, az Európa Tanács jelentésében foglaltak komoly vitát váltottak ki, és igaz nem olyan mértékben, de a szlovákok is nehezményezték a jelentésben leírtakat. „Az is látható, hogy Erdélyben a székely autonómia ügye egyre inkább előtérbe kerül, és az ET dokumentumára hivatkozva is szorgalmazzák azt” – számolt be a visszajelzésekről és reakciókról a kereszténydemokrata politikus.

2 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    2. Nagymami
    2014. június 3., kedd, 13:18
    Válaszolok

    Szerintem szép volt Feri!

  • '>
    1. bicikliör
    2014. június 3., kedd, 12:24
    Válaszolok

    Beleosvasgattam a nyilatkozatába…sajnos az egész egy bla,bla. A Magyarnak nincs politikai kultúrája.Ez évszázadok alatt többször bebizonyosodott. A szomorú múltal sajnáltatja magát.A dicsövel meg ékesgeti…
    Oda húz ahol elönyös,és a markát kitartja. Példa az EU sértegetem fenyegetem….de a pénzt követelem.