Szeged

Három nagy mozi volt, ma már csak egy maradt Szegeden

2026. május 4., hétfő
Egykor három nagy mozi működött Szegeden, ma már csak a Belvárosi maradt meg. A Korzó és a Fáklya eltűnésével egy korszak zárult le, amelyben a mozizás még közösségi élmény volt. A változást a technológiai fejlődés, a plázák megjelenése és a nézői szokások átalakulása hozta el, amelyhez csak egyetlen filmszínház tudott alkalmazkodni Szegeden.
Három nagy mozi volt, ma már csak egy maradt Szegeden
Fotó: Fortepan. A szegedi mozik története jól mutatja, hogyan változott meg a városi élet az elmúlt évtizedekben

Volt idő, amikor Szeged estéit a mozik fényei határozták meg. A Belvárosi, a Korzó és a Fáklya nemcsak vetítőhelyek voltak, hanem találkozási pontok, randik, baráti beszélgetések színterei. A város lakói számára természetes volt, hogy hétvégén moziba mennek, és a premierfilmek körül igazi közösségi élmény szerveződött. Mára azonban ez a világ nagyrészt eltűnt: a három nagy filmszínházból csupán egy maradt meg, a többi vagy átalakult, vagy végleg eltűnt a város térképéről.

Szeged egykor három meghatározó mozival büszkélkedhetett, ma azonban csak a Belvárosi működik
Szeged egykor három meghatározó mozival büszkélkedhetett, ma azonban csak a Belvárosi működik. Fotó: Fortepan

A Belvárosi: a túlélő, amely alkalmazkodott

A Belvárosi Mozi története 1920-ban kezdődött, amikor Sebestyén Endre tervei alapján felépült a vidék egyik legnagyobb filmszínháza. Már akkor is korszerűnek számított: hatalmas nézőtérrel, zenekari árokkal és olyan színpaddal, amely színházi előadásokra is alkalmassá tette az épületet. Az első vetítésen zsúfolásig megtelt a mozi, a kíváncsi közönség még a folyosókat is elfoglalta.

A Belvárosi nem egyszerűen túlélte az évtizedeket, hanem többször új szerepet is kapott. Amikor 1978-ban a Szegedi Nemzeti Színház felújítás miatt bezárt, a társulat ide költözött, és éveken át itt - az akkori nevén Szabadság moziban - tartották az előadásokat. Ez a rugalmasság később is kulcsfontosságú volt: a mozi folyamatos fejlesztésekkel, új funkciók bevezetésével tudott alkalmazkodni a változó igényekhez. Ma már nemcsak filmvetítések helyszíne, hanem kulturális központ is, amely rendezvényeknek, fesztiváloknak és közösségi programoknak ad otthont.

A Fáklya: egy eltűnt világ

A Széchenyi, majd Fáklya néven ismert mozi szintén 1920-ban nyílt meg, és hamar a város egyik meghatározó intézményévé vált. Modern, vasbetonvázas épülete különleges látványt nyújtott, és akár 850 nézőt is befogadott. A Fáklya hosszú évtizedeken át működött, generációk nőttek fel a falai között, ám a kilencvenes évekre már nem tudott lépést tartani a változó körülményekkel.

Ma már csak emlék a Fáklya mozi a Horváth Mihály utcában. Fotó: Fortepan

1995 augusztusában vetítettek benne utoljára filmet, majd rövid időn belül lebontották az épületet. Az egykori mozi helyén ma már semmi sem emlékeztet arra, hogy itt valaha a város egyik legnépszerűbb filmszínháza működött. A Fáklya eltűnése jól mutatja, milyen gyorsan változhat meg egy város kulturális térképe.

Korzó: átalakulás, nem eltűnés

A Korzó mozi története még régebbre nyúlik vissza: 1913-ban nyitotta meg kapuit a Széchenyi téren a Zsótér-házban. Az egykori Vörös Csillag mozi hosszú ideig meghatározó szerepet játszott a város filmes életében, és még a rendszerváltás után is működött. Végül 2001-ben szűntek meg a vetítések, de az épület nem tűnt el, hanem új funkciót kapott: ma Zeneházként működik.

A Zsótér-ház alján az 1910-es években nyitott a mozi. Fotó: Fortepan

Ez az átalakulás egyfajta kompromisszum: a mozi megszűnt, de a hely kulturális szerepe megmaradt. A Korzó így nem veszett el teljesen, hanem új formában él tovább a város életében.

Szabadtéri mozi és különleges élmények

A szegedi mozik története nem merül ki a hagyományos filmszínházakban. Az újszegedi ligetben működő szabadtéri mozi például legendás volt a maga idejében. Nyári estéken a nézők tömegesen érkeztek, sokszor már ülőhely sem jutott mindenkinek, így a lépcsőkön vagy állva nézték a filmeket. A különleges hangulat, a friss levegő és a közösségi élmény felejthetetlenné tette ezeket az alkalmakat.

A 80-as években az autósmozi is megjelent Dorozsmán, amely a nyugati világ hangulatát hozta el Szegedre. A nézők saját autójukból, rádión keresztül hallgatták a film hangját. Bár izgalmas kezdeményezés volt, a technikai korlátok és az időjárás miatt nem bizonyult tartósnak.

A Szeged Pláza kora: fordulópont a mozizásban

A rendszerváltás utáni időszak hozta el a legnagyobb változást. A bevásárlóközpontok megjelenésével új típusú mozik jelentek meg, amelyek modernebb technológiával, kényelmesebb környezettel és szélesebb kínálattal várták a nézőket. A Szeged Plazában megnyílt multiplex komoly konkurenciát jelentett a hagyományos moziknak.

A belvárosi filmszínházak többsége nem tudta felvenni a versenyt, és sorra bezártak. A nézők igényei is megváltoztak: a nagyobb választék, a jobb hang- és képminőség, valamint a kényelmi szolgáltatások felé fordultak.

További híreink:

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.