Magyar Péter lépése a Fidesz kampányát erősítette
Dóm téri Pantheon: Bálint Sándor a legszögedibb szögedi
Szeged népi és vallási hagyományainak egyik legnagyobb krónikása volt. Alakja ma is ott áll a Dóm téren.
A Dóm téri Pantheon emlékműveit bemutató sorozatunk Bálint Sándor szobrával folytatódik. Bálint Sándor életműve összeforrt Szegeddel: kutatóként, tanárként és közéleti emberként is a város és környéke múltját tette láthatóvá.
Szobra a Dóm téri Pantheonban
Bálint Sándor 1989-ben a tápéi általános iskolában felállított gipsz szobrának bronz másolatát 1993-ban avatták fel a Dóm téren. Nemcsak a néprajzkutatás kimagasló kezdeti hazai kutatója, Kálmány Lajos szomszédságába került Szathmáry Gyöngyi alkotása, hanem külön érdekesség, hogy a művész szintén szobrász férjének, Vígh Tamásnak Kodály Zoltánról készített domborműve mellé, így egymás mellett egy alkotóházaspár munkáit láthatjuk a Nemzeti Emlékcsarnokban.
Szathmáry Gyöngyi évtizedekig volt a szegedi tanárképző főiskola rajz- és művészettörténet tanszékének oktatója.
Városunkban a Béke utcai általános iskola előtti Fiú kutyával életnagyságú alumíniumszobor, a Derkovits fasori kormányhivatali épület előtt Hygieia, az egészség, a tisztaság és a közegészségügy görög istennőjének mészkő szobra látható tőle köztereinken.
A sebészeti klinika épületében Kulka Frigyes professzor bronz mellszobra, a biológiai kutatóközpontban Straub F. Brunó akadémikus domborműve további Szegeden megtalálható alkotásai.
Szeged szülötte és kutatója
Bálint Sándor Szeged városában született 1904-ben, mint írta az „alsóvárosi parasztpolgár társadalom fiaként.” Mire a szegedi piaristáknál leérettségizik, helybe jön az egyetem így szülővárosában szerez magyar-történelem szakos tanári diplomát.
Diákéletemnek egyik sorsdöntő élménye volt Bartók Béla szegedi hangversenye, ha jól emlékszem, 1925-ben. Alig csellengtünk a teremben. Megéreztem, egy egésze életre meg is értettem valamit a magyar parasztdalok előadása közben a parasztlét nagy, sokszor megcsúfolt, félreértett emberi értékeiből.
Solymossy Sándor professzor hatására is a néprajzkutatást és a művelődéstörténetet választja élethivatásául, 1934-től egyetemi magántanár. Fáradhatatlanul gyűjt, kutat és publikál, emellett rövid ideig közéleteti szerepet is vállal. A magyar kereszténydemokrácia korabeli pártának a Demokrata Néppártnak nemzetgyűlési képviselője 1945-1948 között. A teljes kommunista hatalomátvétellel a közszerepléstől visszavonul.
Mellőzöttségben termékeny évek
Mély vallásossága miatt is 1950 és 1956 között nem taníthatott az egyetemen, 1965-ben tiltott nyugati irodalmak birtoklása és terjesztése vádjával eljárást indítanak ellene, majd kényszernyugdíjazzák.
Több évtizedes kutató-gyűjtő munkáját Szeged és az azzal összefüggő nagytáj egykori népéletét és népi kultúráját, valamint a magyar népi vallásosságot bemutató nagy művekben összegzi. Ekkor jelennek meg – a teljesség igénye nélkül - az Ünnepi kalendárium I-II, a Karácsony, húsvét, pünkösd és A szögedi nemzet I-III, szakterületeikben máig alapvetőnek számító kötetei.
Alkotó tevékenysége nyomán Szeged és környékének néprajzi múltja az egyik legjobban feltárt és megírt a teljes magyar nyelvterületen. A magyar vallási néprajz megalapozójának tekinthetjük. Budapesten egy gépkocsi halálra gázolta, sírja az alsóvárosi temetőben található.
Bálint Sándor emlékezete
Tápén, ahová katolikus néprajzkutatóként ezernyi személyes szállal kötődött, a helyi általános iskola, valamint Újszeged művelődési háza is 1989 óta viseli nevét. Az alsóvárosi templom előtti téren kőtalapzaton Kalmár Márton által készített bronz, másfélszeres életnagyságú mellszobra látható.
Nemcsak valláskutató intézet van róla elnevezve, a szeged-csanádi egyházmegyében a minden kortársa által megtapasztalt embersége és megélt katolikus hite bizonyságaként kezdeményezték boldoggá avatását, azaz annak hivatalos egyházi megállapítását, hogy hősies fokon gyakorolta a krisztusi erényeket.
További híreink:
