Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: Egy megyei döntő, ami balhéba fulladt +videó
Dóm téri Pantheon: Kodály Zoltán zeneszerző, népdalgyűjtő és pedagógus
Kodály Zoltán munkássága alapvetően formálta a magyar zenei gondolkodást. Szegedi kötődése a Dóm tér alkotásában is megjelenik.
A Dóm téri Pantheon emlékműveit bemutató sorozatunk Kodály Zoltán portréjával folytatódik. A cikk a zeneszerző pályáját, pedagógiai örökségét és Szegedhez fűződő kapcsolatát is felidézi, miközben a szobor művészi sajátosságaira is kitér.
Kodály Zoltán Dóm téri portréja
Vígh Tamás szobrászművész 1970-ben kihelyezett Dóm téri alkotása merészen szakít a szoborcsarnokra jellemző akadémikus, romantikus emlékműformálással és portrészobrászattal.
Ehhez fontos lépés volt, hogy addigra az alkotó a lemezhajlításos technikában találta meg sajátos kifejezésmódját. Eszerint a formákat domborítás és minden más technika alkalmazása nélkül, a lemez hajlítgatásával teremtette meg, sajátos pozitív-negatív dinamikát adva a formáknak.
A vibráló felületű dombormű minden pátosztól és portréábrázolási konvenciótól megszabadulva idézi föl Kodály arcmását. Kifejező, nyomatékos hatású alkotás, amely híven érzékelteti a nagy zeneköltő szellemiségét.
Felvidéki gyermekévek, budapesti diplomák
Kodály Zoltán 1882-ben Kecskeméten született. Édesapja vasúti tisztviselőként Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnöke. Édesanyja lengyel származású vendéglős lánya aki vasúti hivatalnokként dolgozott. Mindketten lelkes zenei műkedvelők, az apa hegedült, az anya énekelt és zongorázott.
A galántai otthon megismertette a hangszerekkel, a klasszikus és romantikus zene számos értékével, a falu népe pedig beléoltotta a hamisítatlan népdal szeretetét. A nagyszombati érseki főgimnáziumban folytatott tanulmányai mellett, csaknem teljesen a saját erejéből megtanult hegedűn, gordonkán és zongorán játszani.
Részt vett az iskolai énekkarban, zenekarban, kamaraegyüttesekben. Zeneirodalmi és technikai ismereteit szinte minden irányítás nélkül a nagyszombati székesegyház kottatárából sajátította el.
Érettségit követően budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos hallgató, emellett a Zeneakadémián zeneszerzéstant tanul. Bölcsészdoktori értekezése már a magyar népdal strófaszerkezetéről szól.
A magyar népdalkutatás és zenepedagógia szolgálatában
Bartók Bélával saját népdalgyűjtő körútjainak eredményeként ismerkedik meg, kettejük közt életre szóló szövetség kötődik. 1907-től a Zeneakadémia tanára, fáradhatatlan a népdalgyűjtésben és kórusművek komponálásában.
Bár a Tanácsköztársaság zenei direktóriumában betöltött tagsága miatt az 1920-as évek elején rövidebb időre háttérbe szorítják, ezután íródó híres művei, a Psalmus Hungaricus, a Háry János daljáték, és újból lehetővé tett gyűjtői, pedagógusi tevékenysége elismeréseként 1930-ban már Bartók Bélával egyidőben veheti át a Corvin-koszorút.
Ezt követően is olyan művek sora kerül ki keze alól, mint a Székely fonó, Galántai táncok, Budavári Te Deum. 1942-ben nyugdíjba vonul, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián.
A második világháborút követően 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő, részt vesz számos zenei szervezet vezetőségi munkájában. Kezdeményezője a Magyar Népzene Tára kiadásának és a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorának.
Meghonosítója egy új tudományágnak az összehasonlító népzenetudománynak, kidolgozza a népdalkincs énekoktatásán alapuló zenepedagógiai módszerét, melyet napjainkig világszerte alkalmaznak.
Első feleségének halálát követően a gyászév lezárultával 77 évesen feleségül vette a fiatal zeneakadémista 19 éves Péczely Saroltát. A jelentős korkülönbség feltűnést keltett az akkori magyar kulturális közéletben. Szívroham következtében 1967-ben hunyt el Budapesten. Örökségét és hagyatékát ápoló özvegye jelenleg 85 évesen máig kortársunk.
Kodály és Szeged
Számos alkalommal járt Szegeden. Pünkösdölő elnevezésű kórusművének komponálásakor a szegedi népzenei örökségből is merített. 1953-ban az Ifjúsági Dalosünnepen is megjelent, a színház színpadát zsúfolásig megtöltő gyereksereg élén vezényletével szólalt meg a Forr a világ kánon.
A Szegedi Kodály Kórus Szeghy Endre vezetésével alakult a főiskolai kamarakórusból, 1954-től kezdve jelentős szerepet játszva a város zenei életében. Első koncertjén 19 Kodály művet adott elő, ezzel is tisztelegve a mester előtt.
Kodály Zoltán pedagógiai eszméinek megvalósítására hozták létre az általános iskolák ének-zene tagozatos osztályait. 1954-ben a Rókusi általános iskolában nyílt ének-zene tagozatos osztály, 1955-ben a Tanárképző Főiskola (akkor Pedagógiai Főiskola) gyakorló-iskolájában.
Kodály századik születésnapjának méltó megünneplésére 1982-ben a magyar televízíó körkapcsolással három városból közvetített hangversenyt. Budapest és Pécs mellett Szegeden, a Sportcsarnokban összegyűlt ezer énekes is megjelenhetett a képernyőn három összkari számmal.
Kodály és Szeged kapcsolatát Péter László dolgozta fel Kodály Szegeden című könyvében. Zeneszerzői, népzenekutatói és pedagógiai munkássága egyetemes zenetörténeti jelentőségű, a Bartók Bélával együtt huszadik század egyik legnagyobb magyar zenei egyénisége.
További híreink:
