Közvetlen elszenvedője lehet Szeged a Migrációs Paktumnak
Orbán Viktor: Magyarország a nemzetek korszakának élén
Magyarország 2026-ban is a béke és a fejlődés útját választja. Orbán Viktor szerint lezárult a liberális világrend korszaka.
Orbán Viktor szerint erős évkezdet után fordult rá Magyarország 2026-ra. A miniszterelnök a Digitális Polgári Körök tagjainak értékelte az elmúlt időszak eseményeit, felidézve, hogy „évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóval indult az év, majd jött az évtized havazása”, amely fél országot jégpályává tette. Mint fogalmazott: „erős kezdés” volt, és ez jól jelzi, hogy sorsdöntő időszak előtt áll az ország - írta meg a Magyar Nemzet.
A kormányfő szerint 2026 legfontosabb kérdései a háború, az energia, a migráció, valamint a brüsszeli és a magyar út közötti választás lesznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány feladata továbbra is az, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől, és megőrizze az ország mozgásterét ezekben a kulcskérdésekben.
Orbán Viktor: a nemzetek ideje jött el
Orbán Viktor történelmi fordulatról is írt: álláspontja szerint „a liberális világrend korszakát 2025-tel együtt magunk mögött hagytuk”, és beköszöntött a nemzetek korszaka. Úgy vélte, Donald Trump hivatalba lépése „megadta a kegyelemdöfést” annak a világrendnek, amelynek szabályai szerinte már nem érvényesek. Mint fogalmazott:
A kezdődő új korszak a nemzeteké, és Magyarország 2010-től ennek a korszaknak az előhírnöke.
A miniszterelnök hozzátette: egyre több ország követi a magyar példát.
Energia, szuverenitás, migráció és brüsszeli viták
Az energiaellátás kérdését kulcstényezőnek nevezte a szuverenitás szempontjából. Szerinte azok az országok lesznek az új korszak nyertesei, amelyek képesek megfizethető energiát biztosítani az új iparágak – például a mesterséges intelligencia – számára.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország úgy fordult rá 2026-ra, hogy energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége „sziklaszilárd”.
Ugyanakkor bírálta a brüsszeli energiaszabályozást, amely szerinte már most is mintegy húsz százalékkal növeli az energiaárakat Európában, a készülő új szabályok pedig még nagyobb drágulást hozhatnak. A kormány jogi és politikai eszközökkel is fellép ezek ellen, és a szankciók eltörlését is szorgalmazza.
A migrációt az idei év egyik „nagy ütközetének” nevezte. Felidézte, hogy a brüsszeli migrációs paktum alapján Magyarországnak júniustól egy év alatt 23 ezer menedékkérelmet kellene elbírálnia, ami szerinte csak egy tízezres migránstábor létrehozásával lenne lehetséges. Orbán Viktor egyértelművé tette:
Nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország.
Hozzátette: a kormány nem fogadja el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljenek együtt a magyarok.
Békegazdaság és a magyar út 2026-ban
Gazdasági kérdésekben a miniszterelnök kijelentette: a magyarok pénze a magyaroké marad. Magyarország nem vesz részt Ukrajnának nyújtott hadikölcsönökben, pénzügyi segélyekben, és nem küld katonákat vagy fegyvereket sem. Mint mondta:
Nem fogadjuk el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit.
Ezzel szemben a kormány békegazdaságot épít, amely szerinte a fejlődés alapja.
Orbán Viktor felsorolta azokat az intézkedéseket is, amelyek január 1-jével léptek életbe, és amelyeket Nyugat-Európában elképzelhetetlennek nevezett: a családi adókedvezmény megduplázását, az anyák szja-mentességének bővítését, a 14. havi nyugdíjat, a fix háromszázalékos otthonteremtési hitelprogram folytatását, a fegyverpénz kifizetését és a lakossági energiatárolási program elindítását. Kiemelte:
Ezek olyan intézkedések, amelyek közül egynek a végrehajtása is komoly bravúr lenne, így együtt pedig fantasztikus dolog.
A miniszterelnök szerint a 2026-os választáson világos döntés előtt áll az ország: a brüsszeli út, amely háborút és megszorításokat hoz, vagy a magyar út, amely békét és fejlődési lehetőséget kínál. Végül az OECD-adatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarországon csökkent az adóelvonás mértéke a gazdasági teljesítményhez képest, ami szerinte a gazdaságpolitika sikerét igazolja.
Üzenetét azzal zárta, hogy megköszönte a Digitális Polgári Körök tagjainak munkáját, és kijelentette: folytatják a „digitális honfoglalást”. Mint fogalmazott:
Mi rendíthetetlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.
További híreink:
