Ez a hír is érdekelheti
Tölgyessy Péter is megkongatta a vészharangot, szerinte is elfogyott Magyar Péter október 23-ára


Szegeden 2005-ben borult az asztal. Az akkori pénzügyi döntés a népszerűséget hajszoló kampányberuházások meghonosodását eredményezte.

Szeged 2005-ös hitelfelvétele nem csupán egyszerű pénzügyi döntés volt, hanem egy mélyen összetett folyamat. Milyen érdekek álltak a Botka László vezette városvezetés kampányberuházás-gyanús döntése mögött, és milyen hatással volt mindez a városi költségvetésre és a közbeszerzési piacra?

2005-ben a Botka László vezette önkormányzat 3,5 milliárd forintos fejlesztési hitelt vett fel, amelynek nagy része az „Út–iskola program” fejlesztéseire, míg egy része a korábbi kötelezettségek finanszírozására szolgált. Ez az időszak egybeesett a megszorításokkal és az adóemelésekkel, amelyek jelentős közérzeti feszültséget okoztak a helyi lakosság körében.
Botka László vezetése alatt többször felmerült az a vád, hogy kampány előtti látványberuházásokat hajtottak végre Szegeden. Ilyenek voltak például a hosszú évek óta halogatott útfelújítások, amelyek épp a kampány közeledtével indultak be.
Kiemelt példa a Victor Hugo utca felújítása, amelyet éppen a jelölőívek aláírásának időszakára időzítettek, miközben az utca állapota már régóta megkívánta a felújítást.
Egyéb hasonló beruházás volt a Kárász utca fölé kifeszített napvitorla projekt, amely szintén kampányidőszakban került fókuszba, miközben azóta is kérdéseket és vitákat vet fel a hűsítőnek szánt megoldás. Emellett a városi takarítási akciók és a közlekedési fejlesztések – mint például a tíz éve halogatott 4-es villamos Petőfi Sándor sugárúti szakaszának megújítása – szintén a kampány idejére időzítetten történtek, felvetve a választói jó benyomás célját.
A 2005-ös hitelhez kötődő fejlesztési ciklus jelentős befolyást gyakorolt Szeged közbeszerzési piacára, ahol a Botka-vezette politikai kör kapcsolatai révén a Szeviép Zrt. került kiemelt helyzetbe. Ez a cég a városi beruházások egyik fő kedvezményezettje lett, azonban későbbi csődje súlyos következményeket okozott a helyi kisvállalkozói szektorban.
A napnál is világosabb, hogy a hitelfelvétel mögött nemcsak gazdasági kényszer, hanem egy, Botka László köré csoportosuló befolyásos gazdasági és politikai érdekcsoport áll. Ez a csoport sok esetben a helyi közbeszerzéseken keresztül erősítette meg pozícióját, melynek következtében a pénzügyi terhek végső soron a lakosságot érintették leginkább.
A 2005-ös hitelfelvétel nem csupán egy pillanatnyi pénzügyi lépés volt, hanem egy olyan eseménysor kezdete, amely jelentősen megnövelte Szeged pénzügyi sérülékenységét és erősítette a helyi hatalmi hálózatok befolyását. Bár a kampányberuházások mint stratégia lassan meghonosodtak Szegeden, a helyzet mára megérett arra, hogy ezeket végre elengedjék, és a város fejlődését valós, folyamatos fejlesztésekkel biztosítsák — ne csak néhány koncentrált időszakra szorítkozva.
A kampányberuházások, mint a Victor Hugo utca kampányhoz időzített felújítása, a Kárász utca fölé kifeszített napvitorla vagy a város egyes közlekedési fejlesztéseinek hirtelen és időszakos megindítása, bár rövid távon képesek voltak jó színben feltüntetni a városvezetést, hosszú távon inkább instabilitást eredményeztek.
Ahhoz, hogy Szeged jövője biztonságban legyen, elengedhetetlen az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése mellett az, hogy a városvezetés szakítson a kampányberuházásokkal, és helyette olyan tervet valósítson meg, amelyben előre meghatározott, fenntartható és folyamatos fejlesztési ciklusok biztosítják a város korszerűsödését, gazdasági stabilitását és versenyképességét a következő évtizedekre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.