Szeged

Ez volt a hír 2015-ben Szegeden: a VIP-parkolóbérletek ára 40 millió forint volt

Ez volt a hír 2015-ben Szegeden: a VIP-parkolóbérletek ára 40 millió forint volt

A bíróság kimondta a hűtlen kezelést. A valódi ár és a rejtett hálózat feltárása a szegedi VIP-parkolóbérlet-ügyben

Juhász Viktor
2 órája
Fotó: szegedma archív
Ez volt a hír 2015-ben Szegeden: a VIP-parkolóbérletek ára 40 millió forint volt

A szegedi VIP-parkolóbérlet ügy jogi lezárása immár tény: a bíróság jogerősen is kimondta a hűtlen kezelés bűntettét a városvezetés közvetlen munkatársaira és a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) korábbi vezetőire. A jogi felelősség megállapítása után is megmarad a legsúlyosabb kérdés: mi rejtőzött a közpénzekkel való visszaélés mögött?  Mi volt a valódi célja és ára egy olyan gyakorlatnak, amely jogszabályi felhatalmazás nélkül osztogatott ingyenes juttatásokat, amelyek végül 40 millió forint kárt okoztak a városnak. 

A bírósági döntések megerősítették, hogy a szegedi VIP-parkolóbérlet kiadása jogszabályi felhatalmazás nélkül történt, hűtlen kezelés bűntettét megvalósítva. Fotó: SzegedMA archív
A bírósági döntések megerősítették, hogy a szegedi VIP-parkolóbérlet kiadása jogszabályi felhatalmazás nélkül történt, hűtlen kezelés bűntettét megvalósítva. Fotó: SzegedMA archív

A VIP-parkolóbérlet rejtélye: A „szívesség” hálózatának felépítése

A nyomozás feltárta, hogy a 2008 és 2012 között osztogatott ingyenes bérletek listáját a polgármesteri kabinetfőnök állította össze, amit aztán vezetői értekezleten hagytak jóvá. Ez a mechanizmus a legtisztábban mutatja, hogy a kárt okozó döntéssorozat nem egy elszigetelt, bürokratikus hiba, hanem egy tudatosan szervezett vezetői hálózat működésének eredménye volt. 

Bár a védekezés évtizedes szokásjogra hivatkozott, a bíróság megerősítette: a közvagyon kezelésénél a szokásjog nem helyettesítheti a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének formális felhatalmazását. 

A vád szerint 307 ingyenes bérlet került ki, de kik voltak valójában a kedvezményezettek? A díszpolgárok és hivatali dolgozók mellett rendőrségi vezetők, alkotmánybíró és a kormányhivatal vezetője is szerepelt a listán. A gyakorlat elsődleges funkciója aligha a „jutalmazás” volt. Sokkal valószínűbb, hogy egy láthatatlan kapcsolati tőke építésére szolgált, a helyi hatalmi elit és a befolyásos intézmények vezetőinek lekötelezésére. Ez a rendszer biztosította a Városháza számára a diszkrét, de hatékony háttérkapcsolatokat a városi élet szinte minden területén.

Ki profitál a hiányzó kontrollból?

Az ügy kulcsa az, hogy az ingyenes juttatások rendszere közgyűlési felhatalmazás nélkül működött. Ez az eljárási hiányosság nem csupán jogi, hanem politikai kérdéseket is felvet. Ha a döntés elkerüli a közgyűlési nyilvánosságot, azzal a helyi politikai kontrollt is megkerüli. A hivatalos vádirat szerint a jogosulatlan juttatásokkal 40 millió forint kár keletkezett az SZKT-nál és a városnál. Bár az elítéltek a kár minimalitására hivatkoztak, a bevételkiesés a szegedi közlekedés finanszírozásából hiányzott. 

A valós profitot nem a pénzben kell keresni, hanem a befolyásban és a lojalitásban. A jogerős ítélet megerősítette a vezetői hatáskör túllépését, de a kérdés az: 

a helyi hatalmi centrum miért kockáztatott ekkora jogi felelősséget egy ilyen „apró” ügyért?

Az eljárás elhúzódásának valódi ára

A bírósági eljárás közel hat évig tartott, és ez az elhúzódás kulcsfontosságú politikai és jogi fordulatot hozott. Az elsőfokú, elmarasztaló ítélet még felfüggesztett börtönbüntetéseket szabott ki, de a Gyulai Törvényszék (a helyi befolyás elkerülésére hozott áthelyezés ellenére) végül részbeni elévülést állapított meg és a büntetéseket pénzbüntetésre enyhítette.

Ez a láncreakció a következőket mutatja:

  • Az elhúzódás mint enyhítő körülmény: 

Az eljárás időtartama, melynek részbeni okai feltehetően a nyomozás kezdetének elcsúszása (2015-ös indulás), alapvetően változtatta meg a szankció súlyát.

  • Jogi kontroll a politika felett: 

A Szegedi Ítélőtábla beavatkozása, amely súlyos eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezte az enyhítő másodfokú ítéletet, azt bizonyítja, hogy a jogrendszer kontrollmechanizmusa működött, és megakadályozta egy jogilag megalapozatlan, gyors felmentést.

Összességében az idő múlása – bár nem tisztázta a bűnösséget – politikai értelemben pénzbüntetésre cserélte a börtönbüntetést.

Jogerős pénzbüntetések a hűtlen kezelés ügyében:

VádlottPozíció (A Vádbeli Időszakban)Kiszabott Jogerős
Pénzbüntetés
(HUF)
Megjegyzés
Mózes ErvinCímzetes Főjegyző2.250.000A 2010–2012 közötti 
időszakra vonatkozóan.
Kalmár GáborPolgármesteri Kabinetfőnök1.500.000A listák összeállítója.
Solymos LászlóAlpolgármester~1.400.000Az első másodfokú 
ítélethez hasonlóan.
SZKT Vezetők 
(összesen két személy)
Korábbi ügyvezetők/
Parkolási Üzletág Vezetője
2.000.000 / főTárstettesként ítélve.

 

A kártérítési dilemma és a helyi érdekek feltárása

A bíróság jogerősen megállapította, 40 millió forint kár érte Szegedet. A legkritikusabb pontot itt keletkezett, vagyis a kár megtérítésének elmaradása. Az elítélt vezetők által befizetett pénzbüntetések az államkasszába folytak be, nem a városnak nyújtottak kártérítést. A városvezetés ezen ponton lépett be a folyamatba, és a legfeltűnőbb kísérlet a kár eltussolására történt.

A 2021 júniusában, Martonosi Éva jegyző által a Közgyűlés elé terjesztett előterjesztés, amelyet a képviselők elől elrejtett módon, egy "tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról" napirendi pont alatt próbáltak átvinni, arra irányult, hogy elengedjék a 40 millió forintos kárigényt az elítélt kollégák felé. Ez a lépés nemcsak jogi, de etikai aggályokat is felvet, mivel sérti az államháztartási törvényt és a közpénzekért való felelősség alapelvét. Míg a bíróság jogi értelemben elítélte a hűtlen kezelést, a Városháza a jelek szerint a politikai szándékot az elítéltek pénzügyi felelősségre vonása elé helyezte. 

Ki fizeti a végén a szegedi árat?

A szegedi VIP-parkolóbérlet ügy jogerős konklúziója egyértelmű: a közvagyonnal való gazdálkodás során a helyi szokásjog nem írhatja felül a törvényt, és a vezetői értekezleten hozott, közgyűlés elől eltitkolt döntés hűtlen kezelésnek minősül.

A lánc így zárult: a VIP-parkolóbérlet a hatalmi elit lojalitását vette meg, az elmarasztalás enyhe pénzbüntetés lett, és a végső kárt a szegedi adófizetők viselték.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.