A Szegedi Városi Múzeum története V. rész

A sorozat korábbi részeiben a Városi Múzeum megalakulásának körülményeit, igazgatóit és a gyűjtemények alakulását, majd a város életében betöltött szerepét mutattuk be, a cikksorozatunkat pedig a Móra Ferenc Múzeum megújulásával és jelenével zárjuk.

A Móra Ferenc Múzeum a 21. században is igyekszik lépést tartani a korral és megfelelni a látogatók igényeinek. A néhány éve a múzeum történetének legnagyobb felújítására került sor: a 124 éves Kultúrpalota épületét – valamint a hozzá tartozó szegedi várromot – 2018–2020 között teljes körűen renoválták mintegy 1,5 milliárd forintos beruházással.

A külső és belső rekonstrukció során az épület visszanyerte eredeti színét és megszépült, ugyanakkor korszerű technikával szerelték fel.

Az épület tetején két új panoráma-kilátóteraszt alakítottak ki, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tiszára, a belvárosra és a városházára. Az intézmény három új állandó kiállítással és megújult terekkel várta a közönséget: kialakítottak egy interaktív természettudományi tárlatot, amely az Alföld élővilágát mutatja be, látványos diorámákkal és díjnyertes természetfotókkal kiegészítve.

A kiállítóterekben klimatizálást és korszerű világítást alakítottak ki a műtárgyak védelme és a látogatók kényelme érdekében. A digitális technológia is teret kapott: érintőképernyőkön, interaktív tablókon lehet böngészni a gyűjtemény érdekességeit, s a múzeum honlapján virtuális kiállítások révén bárki „bebarangolhatja” Szeged történelmét.

A folyamatos megújulásnak köszönhetően a Móra Ferenc Múzeum napjainkban is vonzó és izgalmas úti cél: évente sok tízezer látogatót fogad, és egyszerre őrzi a múlt örökségét, valamint nyit a jövő felé egy élményközpontú, befogadó szemlélettel.