Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Szeged

A Szegedi Városi Múzeum története II. rész

A Szegedi Városi Múzeum története II. rész

Kiemelkedő igazgatók: Reizner, Tömörkény és Móra kora.

Böjthe Sándor
Szerző: Böjthe Sándor
3 órája
A Szegedi Városi Múzeum története II. rész

A cikksorozat első részében a Városi Múzeum megalakulásának körülményeit mutattuk be, most a második részben pedig annak első embereire térünk ki:

 

A kezdetek

A szegedi múzeum történetében számos kiváló szakember töltött be vezető szerepet, akik hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez és hírnevéhez. Az első igazgató Reizner János volt, aki a 19. század végén a város történetének avatott kutatójaként állt a múzeum élén​. Reizner jelentős szerepet játszott a múzeum sikerében:

Megalapozta a gyűjteményeket és megírta Szeged monográfiáját, ezzel is növelve a múzeum tudományos tekintélyét.

Néprajzi elemek virágkora

Utódja, Tömörkény István 1904-től vette át a vezetést​. Tömörkény nemcsak muzeológus, hanem elismert író és néprajzkutató is volt, aki novelláiban a szegedi tanyavilág életét örökítette meg.

Igazgatóként nagy hangsúlyt fektetett a néprajzi tárgyak gyűjtésére és a természettudományos anyag gyarapítására – 1908-ban megnyílt az első néprajzi kiállítás a múzeumban, amely új fejezetet nyitott a paraszti kultúra bemutatásában​.

A névadó korszaka

A múzeum leghíresebb igazgatója kétségkívül Móra Ferenc, aki 1917-ben került az intézmény élére​. Móra eredetileg újságíró és író volt, ám régészként és múzeumvezetőként is maradandót alkotott. Nevéhez fűződik számos régészeti feltárás és a múzeumi gyűjtemények ugrásszerű bővülése.

Az 1920-as években nehéz anyagi körülmények között is kitartóan harcolt a múzeum fennmaradásáért​, sőt a város művelt polgárai is mellé álltak: 1920-ban megalakult a Szegedi Múzeumbarátok Egyesülete, hogy támogatásukról biztosítsák a gyűjteményt​.

 

Móra igazgatása alatt vált a szegedi múzeum kulturális központtá.

Ő maga országos ismertségre tett szert írói munkásságával – például Aranykoporsó című történelmi regényével –, melyet múzeumi tapasztalatai és a történelem iránti szenvedélye is inspirált.

A múzeum élén egészen 1934-ben bekövetkezett haláláig tevékenykedett​, és személye máig meghatározó a múzeum szellemiségében.

 

Nem csak Szegedre volt hatással

Móra Ferenc halála után néhány évig váltakozó vezetés mellett igyekeztek továbbvinni a múzeum ügyét, majd 1970-ben új fejezet nyílt Trogmayer Ottó kinevezésével​.

Trogmayer, régész és egyetemi oktató, három évtizeden át állt a múzeum élén​.

Irányítása idején nemcsak a kiállítások és kutatások fejlődtek tovább, hanem a múzeum hatóköre is kiszélesedett – az ő nevéhez fűződik például az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrejöttének szakmai támogatása​.

 

Az ezredfordulót követően már főként történész végzettségű igazgatók vezették az intézményt, napjainkban pedig Fogas Ottó régész irányításával működik a múzeum.

városi múzeum Tömörkény István Móra Ferenc Szeged Trogmayer Ottó

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2025logo