Vasárnapi kávé: Nagy Péter számára már a család az első, de fókuszában a 20. magyar bajnoki cím

Az már látszódott a felkészülés alatt, hogy az olimpiai kvalifikációt nagyon nehéz megszerezni. Aztán ugye a sérülések hátráltattak, de tökéletes felkészüléssel se lehetett volna meg, azt gondolom, most már így utólag

Az, hogy az olimpiát hogy néztem végig? Az első két nap kicsit olyan érdekes volt az érzés, hogy a tévé előtt vagyok és nem kint az olimpián, vagy nem arra készülök, hogy vajon mikor utazok már ki. Utána nem volt vele gond.

Köszönöm szépen, jól vagyok. Ugye még áprilisban a világkupán sérült meg a vállam, akkor el is szakadt benne egy szalag. Eleinte úgy volt, hogy műteni kell, de aztán szerencsére orvosi javaslatra azt mondta, hogy nem műtjük meg, próbáljuk meg a gyógytornát, és ha a gyógytornával elmúlik, akkor a műtétet inkább hagyjuk el, és akkor ez így megvalósult.

 Fájdalom nincsen. 

Egy jó nyaram volt végre, megtaláltam ebben is a jót. Nem volt már ilyen nyaram, meg pihenőidőm nem tudom mióta, ezt próbáltam a legjobban kihasználni. A családdal voltam nagyon sokat, eljutottunk nyaralni is Horvátországba, úgyhogy rendkívül jól feltöltődtem. Jól is esett, hogy őszinte legyek, egy kicsit kiszakadni a mókuskerékből, és nem abból álltak a napjaim, hogy edzés, edzés, rehabilitáció, és akkor úristen, most mire készülök

Ilyen, nem is tudom, mikor fordult elő velem utoljára, az elmúlt 20 évben nem.

Utána jövőt pedig majd meglátjuk

Hát ezen a szinten, amin most vagyok ezen szerintem sokáig...A szövetség azonban meghatározott egy olyan lehetetlen szintet, amit még fénykoromban is elég kemény lett volna elérnem, szóval válogatott szinten már nem kell gondolkoznom sajnos

Versenyezni meg edzeni ugyanúgy fogok tovább. Az, hogy milyen szinten, vagy mennyire leszek erős, az függ a munkahelytől, függ a családtól, de az edzéseket biztos, hogy nem fogom abbahagyni. Ha ez elegendő lesz arra, hogy még akár Spanyolországba hívjanak, vagy Franciaországba, akkor nagyon szívesen megyek azokra a nemzetközi versenyekre, csapatfordulókra. Ha már nem hívnak, akkor még itthoni versenyeken, hogyha úgy van elindulok, ugye vannak Masters versenyek is. Úgyhogy a versenyzéstől nem akarok elszakadni, mert nagyon szeretem a súlyemelést, ez volt az életem. Az, hogy mennyi időt tudok majd belefektetni a jövőben, az majd kiderül.

Anno, amikor a kislányom született a Covid idején, akkor is megláttam ebben a jót, mert edzeni is tudtam és a családdal is lenni, láttam a kislányomat is.Most ugyanez van a kisfiamnál is. Most már elmúlt egy éves, 15 hónapos, tényleg nagyon sok időt együtt tudtam tölteni vele is. Amikor jöttek az első lépések, az első szavak, otthon voltam, nem csak videón láttam ezeket, jó volt átélni.

Ez mindenféleképpen feltölt, a család maga. Szeretek velük lenni, amennyi időt csak tudok velük töltök. Próbálom a családhoz is kicsit most már igazítani a napirendemet.

Igen, a család. Most már azt kell mondanom, hogy a család az első.

Ez egy családi program, el szoktunk menni a sportrendezvényekre. A családdal megyünk majd jövő héten a rangadóra, a Szeged Veszprémre. Szerencsére a gyerekek is szeretik a sporteseményeket. Én nagyon szeretem, jó szurkolni a szegedi sportolóknak, sportbarátoknak.

Több időm jutott rá. Egyrészt kevesebb volt a verseny, az edzőtábor, az edzések, itthon voltam. És mint ahogy mondtam, hozzá tudtam igazítani most már az edzéseket a családhoz és a családi együttléthez, így több eseményre is el tudtam jutni.

Ugye most már én itt vagyok 2005 óta, a feleségem 2014 óta gyakorlatilag. Neki is megtetszett a város, nekem már korábban megtetszett, a gyerekek is jól érzik magukat, meg úgy gondolom, azért egy ilyen nagyvárosban sokkal több lehetőségük van, és szimpatikus nagyon Szeged nekünk. Úgyhogy így képzeljük el a jövőt is.

Ezekre mindig is szakítottam időt, korábban is.

A Rotary eseményein is részt szoktam venni, adományozni is szoktam, továbbá a Makray Fogyatékkal Élő Gyermekek Nappali Intézményével is kapcsolatban vagyok. Mikuláscsomagokat szoktam osztani, sporteseményekre, sportversenyekre elmegyek, amiben tudom, én is segítem, támogatom őket. Hogyha fel szoktak kérni akármilyen jótékonysági eseményre vagy adakozásra, akkor nem szoktam ezeknek ellentmondani. Ha belefér az időmbe, és tényleg nem esik egybe versennyel, akkor mindig szakítok ezekre időt. Szakítottam, és mindig is.