Mikler Roland: bízom benne, hogy mindenki kétszáz százalékkal hajt majd az első perctől kezdve

Mindenhol volt a fejünk, csak éppen ott nem, ahol kellett volna. Talán ha kettőt edzettünk közösen az Eb után, ahol a csapatból többen érdekeltek voltak a záró hétvége helyosztóin, így pedig nem lehet nyerni Gyöngyösön sem. Ez nehéz ügy, hiszen az ilyen nagy tornák után muszáj pihenőt adni, egyébként fásult lesz a keret, viszont a közös felkészülésre is kell időt szánni.

Az ott mutatott játékból semmit nem lehet tanulni, szétestünk már az első tíz percben, onnantól kezdve nem volt közünk a meccshez. Ezt nem lehet megtenni: a mérkőzés a nulladik percben kezdődik, pláne a Kolstad ellen, amely olyan gárda, hogy ha megérzi a „vérszagot”, akkor az utolsó leheletéig megy, ha hússzal is lehet, akkor hússzal akar nyerni. Ez most nem történhet meg, egyrészt azért, mert szükségünk van még pontokra, másrészt pedig azért, mert december után játszahatunk ismét hazai közönség előtt, akiket ki szeretnénk szolgálni. 

Az attól függ, mi a cél. Bár a hatodik hely is továbbjutást ér, nem erre készülünk, szeretnénk feljebb zárni a csoportban, megkönnyítve a folytatást. Négy meccsünk van még hátra, szerintem ezeken négy pontot tudunk szerezni – meglátjuk, az mire lesz elég.

Látjuk a videós elemzésekből, hogy kinek van a legjobb lövése, így megvan az a rangsor, amely alapján tudjuk, kire kell a legtöbbet figyelni. A taktikánk is úgy szól, hogy aki gyengébb formában van, annak több lehetőséget adunk, a legjobbak esetében pedig próbáljuk elzárni a területeket.

A gyöngyösi bajnokin túlléptünk, már a Bajnokok Ligája jár a fejekben. Látom a többieken, hogy dupla tempóban ver a szívük, a mutatott teljesítmény is épül, javul edzésről edzésre, így bízom benne, hogy mindenki kétszáz százalékkal hajt majd az első perctől kezdve.