A Tiszának ember kell, Botkának hatalom kell, a baloldalnak pénz kell
Az elmúlt hetekben egyre világosabban látszott az, amit sejteni lehetett. A Tisza Párt Szegeden csak akkor tud labdába rúgni, ha valamilyen formában kiegyezik az általuk „óbaloldalként” emlegetett pártok helyi embereivel. Minden jel arra utal, hogy a kényszer szülte nász megtörtént és kéz a kézben, egységes baloldalként vág neki a választásnak a szegedi ellenzék. Tiszás és nem tiszás, az senkit nem érdekel, egy a jelszó náluk: mindegy, milyen áron, ha a városnak rossz is lesz, de bukjon a kormány.
A régi baloldal nem tűnik el, csak átalakul
Az országban, de különösképpen Szegeden hagyománya van a baloldalon a kimosakodásnak. A recept egyszerű:
ha egy párt vagy az eszmerendszer kellemetlenné és terhessé válik valakinek, akkor előbb egy lépést hátralép, csendben marad, majd óvatos vagy éppen hangos kritikát fogalmaz meg a régi barátok, elvtársak ellen, végül egy új párt vagy szervezet színeiben igyekszik megtartani vagy megszerezni a hatalmat.
Ismerős a módszer? Nem csoda. Így lett az MSZMP-ből MSZP, Gyurcsány így lett MSZP-s politikusból DK-elnök, Botka így lett MSZP-s miniszterelnök-jelöltből Összefogás Szegedért polgármester, de Mihálik Edvin is így akarja levakarni magáról a Momentum egyszer sem dicsőséges múltját, és megalapította a Szeged Jövője Egyesületet, majd múlt héten a Szeged Jövője Frakciót. Ezek a pártok olykor összefognak, néha egymás ellen mennek, van, hogy máshonnan hívnak olyan identitás nélküli kalandorokat, akiknek tök mindegy, hol vannak, csak a hatalom legyen az övék. Magyar Péter így lett kitartottból a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, a Jobbik egykori elnöke, Jakab Péter DK-jelölt, vagy éppen a szegedi Jobbik egykori, Botkát mindennek lehordó elnöke, Tóth Péter a polgármester támogatója.
Az átalakulásnak különösen nagy mestere Botka László, aki tökélyre fejlesztette ezt a módszert.
A Szegedet lassan két és fél évtizede irányító polgármesternek volt ideje csiszolni és tökéletesíteni a modellt. A lényege egyszerű: az éppen első vonalas pártoknak nagy pozíciót ad (Binszki József alpolgármester, DK), a kisebbeknek kis pozíciót (Mihálik Edvin zöld tanácsnok, Momentum). Emellett az aduászát, Nagy Sándor alpolgármestert éppen abba a pártba irányítja, amelyik a leghangosabb.
Legutóbb a Momentum volt az a párt, amely pont úgy járt, mint az alpolgármester összes előző pártja: eltűnt a politikai szemétdombon.
Most a Tisza Pártot gyűrte maga alá Botka
A szegedi baloldal kényelmesen eléldegélt volna így még évekig, két feladatot szem előtt tartva.
- A kormánytól kapott pénzt beosztva költve működtesse a várost.
- A kormányt szidja, hogy nem ad pénzt semmire, tönkreteszi a várost.
Csakhogy ebbe a békébe köpött bele a Tisza Párt, amikor megjelent a baloldalon mint konkurencia. Ráadásul azonnal ki is jelentették, hogy most ők teljesen újraírják a magyar baloldalt. Tagadják, hogy oda tartoznak, de a kiábrándult baloldali szavazókból és pártárvákból kezdtek tábort építeni. Ehhez kellett az, hogy fennen hirdessék: nem kérnek a baloldal régi vezetőiből és kiszolgálóiból.
Botka László és a szegedi baloldal kifelé semmit nem kommunikált, a polgármester hangosan és mosolyogva hirdette függetlenségét.
Rutinosan kivárt, és megvárta azt, amíg tisztázódnak az erőviszonyok. Az elmúlt másfél évben kiderült, hogy a Momentum, feladva önállóságát, a háttérpozíciókért cserében a Tiszát támogatja. Ezt mutatja Halász Noémi visszaléptetése is.
A DK látszólag a maga útját járva a megmaradás mellett azért küzd, hogy a mérleg nyelve lehessen egy esetleges kormányváltás esetén. Az MSZP, az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd pedig gyakorlatilag megszűnt: a pártok politikusai vagy egyénileg próbálkoznak a Parlamentbe jutni, vagy pozíciót remélve teljes mellszélességgel a Tisza Pártot támogatják.
Közeledve a választáshoz, látva az erőviszonyok tisztulását, Botka László is előjött a háttérből.
A Tisza Párt is tisztában van azzal, hogy Szegeden, az 1-es, döntően szegedi választókerületben Botka nélkül nem tudnak választást nyerni, a 2-es választókerületben pedig Botkával a háttérben is csak kevés esélyük van a sikerre. De tudja ezt a polgármester is, aki néhány hete színt vallott, és beállt a Tisza Párt mellé és mögé. Fogadta a két szegedi jelöltet, Stumpf Pétert és Gajda Attilát, akiket gyorsan meg is hívott a város költségvetését bemutató performanszra.
Gondoskodott róla, hogy azok a baloldali közgyűlési képviselők, akik még kevéssé vagy jobban pártokhoz kötődtek, egy esernyőszervezet alá álljanak be, így alakult meg a Szeged Jövője Frakció. A képviselőcsoport vezetője, Mihálik Edvin hűségesküvel egyenértékű kijelentést tett: Botka Lászlót támogatják.
A háttérben pedig ott van az az elv, amit Botka László épített ki magának:
a Tisza Párt támogatásáért cserében hatalmának kontroll és kritika nélküli megtartása. Ezt meg is kapja, miután a Tisza Párt olyan kevés első- és másodvonalas közéleti szereplőt tud biztosan maga mellett, hogy ha bármit is el akar érni, akkor meg kell egyeznie a baloldallal.
Így lett két, a közéletben gyakorlatilag ismeretlen, a politikában nem jártas képviselőjelöltje a pártnak Szegeden, akiket fentről és a szegedi városházáról is irányítani lehet.
A szegedi baloldal pedig minden egyes szereplőjével átmentette magát, és a régi rend vezetői helyett az új rend vezetőit szolgálja. Ellenzékben is. Szegeden tehát semmi nem változott: az újbaloldal és az óbaloldal tökéletes fedésben van egymással.
