Közvetlen elszenvedője lehet Szeged a Migrációs Paktumnak
Brüsszel nem mondott le az illegális bevándorlók kötelező betelepítésről, miközben Németországban, Olaszországban és Franciaországban erőszakos zavargások rázták meg a szilvesztert. Orbán Viktor hétfői, nemzetközi sajtótájékoztatóján is központi téma volt az illegális bevándorlás és a Migrációs Paktum.
Ezt hozhatja magával a Migrációs Paktum
A brüsszeli elit továbbra sem adta fel azt a szándékát, hogy illegális bevándorlókat telepítsen Magyarországra. Mindezt úgy erőltetik, hogy közben Nyugat-Európában egyre súlyosabb közbiztonsági problémák kísérik a migrációt, amire Brüsszel válasza változatlanul a Migrációs Paktum. Csak egy videót mutatunk a sok közül. Ilyen volt az év utolsó napja Berlinben:
Németországban 430 embert tartóztattak le különböző erőszakos cselekmények miatt, jellemzően bevándorló hátterű személyeket - ezt még a német rendőrség is így fogalmazta meg. A német belügyi szóvivő szerint „pozitívum”, hogy sikerült megakadályozni a még súlyosabb eseményeket. De Franciaországban sem volt jobb a helyzet: ott több mint 500 embert vettek őrizetbe, miközben 1173 autót gyújtottak fel és Olaszország több pontjáról is elkeserítő képeket, videókat lehetett látni.
Migrációs Paktum: kötelező szétosztás
A Migrációs Paktum lényege egy közös uniós szabályrendszer az illegális bevándorlás kezelésére. Lényege a kötelező szolidaritás, amely a gyakorlatban migránsok áthelyezését vagy pénzügyi hozzájárulást ír elő a tagállamoknak. December 8-án az Európai Unió tagállamai létrehoztak egy úgynevezett Szolidaritási Alapot, melynek célja, hogy "csökkentse a migráció sújtotta tagállamok terheit".
Vagyis Brüsszel azokat az országokat akarja megsegíteni, akik tulajdonképpen behívták, beengedték a bevándorlókat az országukba.
A támogatásból nem részesülő tagállamok pedig eldönthetik, hogy vagy átvállalnak az EU által érintettnek ítélt tagállamoktól migránsokat, vagy pénzt fizetnek a közös alapba.
Magyarország annak ellenére, hogy tíz éve védi az Európai Unió határait, és elköltött több mint 800 milliárd forintot (körülbelül 2 milliárd eurót) Európa közös határának védelmére, mégsem részesülhet a szolidaritási alapból. Sőt Brüsszel a 2026. június 12-én hatályba lépő Migrációs Paktum jegyében választás elé állította hazánkat: vagy betelepít migránsokat, vagy jelentős - 420 millió eurós -hozzájárulással beszáll a közös alapba.
Ez az, amire Orbán Viktor a hétfői, nemzetközi sajtótájékoztatóján határozottan reagált:
Magyarország nem lesz bevándorlóország!
A miniszterelnök határozott állláspontját erősítette meg Mihálffy Béla is. Szeged és a Homokhátság kormánypárti országgyűlési képviselője választókörzetében nap, mint nap találkozik az illegális bevándorlás és a migránsok okozta, a térségben lakók mindennapi életét megkesertő hatásaival.
A déli határ közelsége miatt Szegeden és közvetlen környékén józan ésszel felfoghatatlan hátrányokkal járna a Migrációs Paktum bevezetése. Érdemes belegondolni abba, hogy hiába áll a határkerítés, és hiába fogja vissza az illegálisan hazánkba érkezőket, az intézményesített beengedésük gyakorlatilag legális belépést ad nekik a kerítés mellett.
Elképzelhetetlen, hogy az Európai Unió által bevezetni kívánt intézkedést ne érezné meg a déli határhoz közeli legnagyobb magyar város, a várost hosszabb-rövidebb ideig érintő bevándorlók az itt élők relatív biztonságérzetét csökkentik. Azt pedig már nyugaton is egyre többen elismerik: a bevándorlással együtt jár a bűnözés, a bűncselekmények növekedése.
A Tisza Párt a Migrációs Paktum mellett áll ki
Az Európai Parlament néppárti-baloldali többsége támogatja és élharcosa a Migrációs Paktumnak. Álláspontja szerint ez a megoldás a kötelező szétosztást jelenti, amely nem kezelné a problémák gyökerét, viszont az eddig főként nyugat-európai válságtüneteket minden tagállamban szétterítené.
Az Európai Néppárt magyar tagja, a Tisza Párt. Európai parlamenti képviselőinek szavazatai és nyilatkozatai alapján egyértelműen a brüsszeli migrációs politika mellé álltak - hívta fel rá a figyelmet az Ellenpont.
Az Európai Parlament döntéseinél támogatták, hogy 2025-re 25 millió euróval növeljék a Menekültügyi, migrációs és integrációs alap forrásait, ami a migrációs paktum végrehajtását szolgálja. Emellett megszavazták azt az állásfoglalást is, amely 200 millió eurós bírságot tart helyénvalónak Magyarországgal szemben a menedékjogi szabályokra hivatkozva.
Ugyanakkor nem támogatták azt a javaslatot, amely 2 milliárd eurót biztosított volna a déli határkerítés költségeire.
A kvótarendszerről szóló szavazás után Kollár Kinga nyilvánosan is megerősítette pártja támogatását a szétosztás mellett, míg Dávid Dóra a multikulturális társadalmak versenyképességéről beszélt.
A párt mögött álló tanácsadók közül Petschnig Mária Zita nyilvánosan bírálta a kormányt a Migrációs Paktum végrehajtásának elutasítása miatt, míg Bod Péter Ákos több megszólalásában is azt állította, hogy Magyarországnak nem származna hátránya a bevándorlók kvótaalapú szétosztásából, ezzel lényegében igazolva Brüsszel migrációs elképzeléseit.
Mit ígért Magyar Péter Webernek?
Tegnap Magyar Péter is tartott egy sajtótájékoztatót, ahol elhangzott egy mondat a Tisza Páárt elnökének szájából, amire Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hívta fel a figyelmet.
Ezért vállalunk mi is cserébe cserébe más dolgokat az Európai Unió felé.
A kormánypárti politikus ennek kapcsán ezt kérdezte:
Oh, tényleg? És ugyan miket vállalna a kétszínű? Mit ígért Weber elvtársnak a magyarok kontójára, szabad tudni? A migrációs paktum teljesítését?...
Majd így folytta: Válaszok helyett ilyenkor jön majd a szokásos tagadás, vádaskodás, fröcsögés, ott sem volt, nem beszélt, nem találkozott senkivel, nem is mondott ilyet, meg amúgy is propaganda.
