Fónagy János: Szegednek fel kell vázolnia saját koncepcióját, ez a siker kulcsa + FOTÓK

A kormány által elfogadott infrastruktúrafejlesztési programban szerepel a szegedi déli Tisza-híd, és meg is van rá a fedezet – közölte Fónagy János parlamenti államtitkár, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület meghívására érkezett Szegedre. A politikus az ELI kapcsán azt hangsúlyozta, hogy bár önmagában is jelentős beruházás, de a térség számára csak akkor hoz eredményt, ha kiépül mögé a megfelelő háttérrendszer, mely a kutatási eredményeket hasznosítja.

Szegednek is kell egy koncepciót készítenie, egy víziót felvázolnia, hogy hol és miként képzeli el saját magát a világban, e nélkül nem lehet sikeres – fogalmazott

Fónagy János

, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Délvidék Házban, ahová a Tisza Lajos Közéleti Egyesület vendégeként érkezett. Hangsúlyozta, nem egyetlen választási ciklusban kell gondolkodni, a példaként felhozott angliai ipari városok szerkezetváltása és fellendülése sem ment egyik napról a másikra, kitartó munkával értek el eredményeket hosszú évek alatt. Fónagy úgy értékelte, hogy az előző évtizedben nem feltétlenül arra költötték a forrásokat a települések, amire kellett volna, hanem pusztán csak elköltötték, mert volt, és bár nem feltétlenül haszontalan fejlesztések zajlottak, de összességében számtalan település nemigen jutott előre, ehhez ugyanis koncepcióra lett volna szükségük, ami mentén dolgoznak. Fónagy szerint Szeged a bőség zavarában is küzd, ha meg szeretné határozni jövőképét, hiszen iskolaváros, vonzó kulturális közege van, és az egyre jobban felértékelődő déli iránynak az egyik legjelentősebb kapuja. A Tiszában is sokkal nagyobb tartalékok rejlenek a parlamenti államtitkár szerint, mint amennyire kihasználjuk. Megjegyezte, egy folyóról nem csak az árvizek és aszályok idején érdemes beszélni. Szegeddel kapcsolatban Fónagy János elmondta, a déli Tisza-híd megépítése szerepel a kormány infrastruktúrafejlesztési programjában, és a fedezet is megvan rá. Az épülő ELI-t pedig egy önmagában is jelentős beruházásnak értékelte, de a parlamenti államtitkár megjegyezte, a lézeres kutatóközpont rövid- és hosszútávon a térség egyik tudományos, technológiai központjává emelheti Szegedet, de csak akkor hozhat kézzel fogható eredményeket, ha kiépül mögé a megfelelő háttérrendszer, mely a kutatási eredményeket hasznosítja. Az ELI kapcsán megemlítette azt is, hiába érték az Orbán-kormányt olyan vádak, hogy az időt húzták ennél a fejlesztésnél, nem erről volt szó, az ELI-vel az volt a cél, hogy a maga komplexitásában vizsgálják meg a beruházás hatásait.

Várhatóan 15% lesz az egykulcsos személyi jövedelemadó

Az Orbán-kormány intézkedéseit is számba vette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Szegeden, és közölte, hogy az adócsökkentés mellett továbbra is elkötelezettek, várhatóan jövőre 16-ról 15%-ra fog csökkenni az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke.

Elmondta, az, hogy az önkormányzatokat megszabadították adósságállomásuktól – Szeged esetében ez mintegy 24 milliárdot tett ki – nem pár tucat politikai vezető eredménye, hanem a magyar társadalom munkája tette lehetővé az 1200 milliárdnyi adósságállomány átvállalását. Megjegyezte, a parlamentben az ellenzék mintha nem örülne ennek, legalábbis hozzászólásaikból az tűnik ki, mintha nem tartanák jónak, hogy az embereknek könnyebbek a mindennapjaik, a devizahitelesek vagy épp az önkormányzatok fellélegezhették. Fónagy hozzátette, ezeknek a lépéseknek ára volt, ami mögött a lakosság jó teljesítménye áll, s ezt ócsárolni rövidlátó dolog a parlamenti államtitkár szerint.

A megyeszékhelyet gyorsforgalmi utakkal kötik össze 2019-ig

Kormányzati cél, hogy a megyeszékhelyeket 2019-ig bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, vagy úgynevezett gyors utak kössék össze az érintett településeket. Fónagy János arról tájékoztatott, hogy a gyorsút kétszer kétsávos, középen technikai eszközzel elválasztott utat takar, melyeket a későbbi igényektől és anyagi forrásoktól függően akár autópályává is lehet fejleszteni. Elmondta azt is, hogy 2020-ig a sztrádákat az országhatárig szeretnék megépíteni, és bár nincs benne a kormányprogramban, de az államtitkár szerint a települések között is lehetővé kell tenni a biztonságos közlekedést, magyarán a 4 és 5 számjegyű utakra is költeni kell. Fónagy János közölte azt is, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban az infrastrukturális fejlesztésekre rendelkezésre álló 1500 milliárdból 1000-ret a kötött pályás közlekedésre költenek. Ez a keret a vasúthálózat fejlesztése mellett az elővárosi közlekedést is szolgálja, így a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-traint is ezeknek a forrásoknak a terhére tervezik megépíteni. A korábban közlekedési és vízügyi miniszteri posztot is betöltő fideszes politikus megjegyezte, két évtizede zajlik a vita arról, hogy szükség van-e a vasúti közlekedés fejlesztésére, s míg a rendszerváltás után történtek újjáépítések, később a liberális, balliberális kormányzatok idején az az elv érvényesült, hogy ami nem termel profitot, azt be kell zárni, így több mint 30 vonalat meg is szűntettek. Hozzátette, ma mintegy 900 települést érhetünk el vasúton, és az utas számot sem érdemes szerinte addig vizsgálni, amíg rossz a szolgáltatás. Ráadásul a hazai mintegy 7600 kilométernyi vasútvonat mintegy fele az elővárosi közlekedést szolgálja, mely területeken akkora a lakossági igény, hogy további bővítések lennének indokoltak a parlamenti államtitkár szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy összegzett, a kormány elkötelezett a kötött pályás közlekedés fejlesztésében. Az est végén

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy legközelebbi estjüket februárban tartják, amelyre a Nemzetgazdasági Minisztérium szakemberét tervezik meghívni, míg márciusban a földművelésügyi tárca munkatársát.