A Reökbe érkezett a szuperlézer + FOTÓK

Az ELI lézer-kutatóközpont megvalósításának első fázisa kezdődött meg Szegeden, a Reök-palotában egy konferenciával, ahol többek között Molnár Ágnes államtitkár és B. Nagy László kormánymegbízott is beszédet mondott.

A kormány az Új Széchenyi-terv keretében támogatja az ELI (Extreme Light Infrastructure) programot, vagy ahogy a közbeszédben nevezik: a szuperlézert, ami az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz. A projektet jelentősége miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közvetlenül felügyeli. A Reök-palotában sajtótájékoztató és konferencia keretében ismertették a projekt első fázisát, az előkészítési szakasz részeit, illetve az egész terv jelentőségét. A kormány részéről beszédet mondott

Molnár Ágnes

az NFM államtitkára,

B. Nagy László

kormánymegbízott,

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és

Solymos László

alpolgármester.

1400 milliárd 2012-ben az Új Széchenyi-tervben

Molnár Ágnes köszöntőjében elmondta, a kormány elkötelezett a program sikeres végrehajtása mellett. „Mikor az Új Széchenyi-tervet a kormány elindította, az volt a célja, hogy a gazdaságban egy jelentős élénkítés kezdődjön el. Ennek keretében nemzeti programok végrehajtása mellett is döntött. Fontos volt az is, hogyan tudunk egyéni érdekeket és közösségi célokat összekovácsolódni. Az ELI-projekt ebben egy ilyen jelentős, közös ügy” – hangsúlyozta beszédében az államtitkár, kiemelve, hogy a szuperlézer a fejlesztéspolitikában új alapokat jelölhet ki. Kiemelte, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a kormány fejlesztési forrást csak stratégiai célok mentén helyez ki. Ez a fejlesztés is ebbe a politikába illeszkedik, és a számok azt bizonyítják, hogy jó úton járunk: 2011 második felétől négyszeresére emeltük a forráskihelyezéseket” – fogalmazott Molnár Ágnes, hozzátéve, hogy 2012-ben 1400 milliárdot helyez majd ki a kormány az Új Széchenyi-terv keretében. Az ELI-vel kapcsolatban elhangzott, azért tud Szegeden megvalósulni e projekt, mert a tudásbázis várunkban minőségi, az egyetem bizonyított, nemzetközileg elismert az itt folyó munka. „A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata ebben igen nagy. Az ELI-HU Nonprofit Kft. a magyar állam tulajdonában van, és az állam 64 milliárdot áldoz a strukturális alapokból a projektre, ebből az előkészítő szakaszra 3 milliárdot. Az ELI a kormán kiemelt programjai közé tartozik” – szögezte le az államtitkár.

Januárban "postázzák" az ELI pályázatát

Lehrner Lóránt a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy várhatóan 2015-re készül el az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastrukturális stratégia tervében szereplő 44 berendezés egyikeként az ELI Kutatóközpont Szeged. "Az előkészítő szakasz első fázisára a kormány 992 millió támogatást adott, amihez még közel 2 milliárdot tesz hozzá, erről a második fázisról a közeljövőben születik döntés. A projekt pályázatát 2012. január 15-ig kell beadni" - emelte ki az ügyvezető. A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, B. Nagy László leszögezte, hogy hivatala mindent elkövet, hogy gördülékeny legyen a szabályozási folyamat, a lehetőségekhez mérten gyorsítani fogják a helyi szabályozást, különböző engedélyeztetéseket, hogy az EU pozitív döntést hozzon 2012-ben. Solymos László Szeged alpolgármester hozzátette, hogy az önkormányzat a kezdetektől támogatója volt a projektnek, és az egyetemmel egy közös lobbi eredményeként jelölték meg Szegedet, mint az ELI lehetséges helyszínét. "Volt némi megtorpanás tavaly az ügyben, de szerencsére ez rendeződött, és örülünk, hogy a kormány a projekt mellett van, bízunk benne, hogy ez tovább is így marad" - hangsúlyozta. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, lézerfizikus a beszámolók utáni konferencián előadásában ismertette az ELI gazdasági lehetőségeit. Elmondta, hogy nem azért kapnak a magyar fizikusok 250 millió eurót, hogy eljátszadozzanak lézerjeikkel, hanem, hogy bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe. Szabó Gábor kiemelte, hogy a fotonikai piac – amely többek között magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is – dinamikusan fejlődik, becslések szerint 2015-ig mintegy 400 milliárd euró forgalommal. A rektor előadásáról szóló külön cikkünket itt olvashatják.

Az ELI

Az ELI (Extreme Light Infrastructure) vagy ahogyan a közbeszédben hívjuk, a szuperlézer az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz. Általa magyar közreműködéssel jöhet létre a világ első olyan szerkezete, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A csongrádi megyeszékhelyen működik majd az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja. A cseh, a magyar és a román helyszínen megépülő lézerberendezések tervezett építési költsége helyszínenként mintegy 250 millió euró. Az ELI 4. pillére egy következő szakaszban épül meg, a három helyszínen és a többi ELI partnerországban kifejlesztett műszaki megoldásokra alapozva. Az ELI pilléreit a tervek szerint egy nemzetközi konzorcium fogja majd össze egy kutatási infrastruktúrává, melyet az EU jogi keretrendszere alapján hoznak majd létre.