Kettős állampolgárság – kettős mérce?

Kisebbfajta zűrzavar látszik kialakulni az új kormány prioritást élvező döntése kapcsán, hogy mielőbb kettős állampolgárságot kíván adni a határon túli magyaroknak erkölcsi elégtételül a 2004-es sikertelen népszavazásért.

A kormány első időszakának egyik legnagyobb logisztikai-adminisztrációs kihívásáról van szó, hiszen a Fidesz szakembereinek számítása szerint is a törvény elfogadásától számított egy hónapban 50-100 ezer kérelem érkezhet majd az államigazgatáshoz, s 1 millió új állampolgárral számolnak.

Martonyi János

a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok - kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait - eddig is egyszerűsített eljárással kaphatták meg a magyar állampolgárságot, anélkül, hogy állandó lakhellyel rendelkeztek volna. Ők voltak a gazdag nyugati magyarok - tesszük hozzá mi -, akiktől sem lakcímet, sem vastag bankbetétet nem követeltek (bezzeg csóró magyar szomszédjaiktól…!). A külügyminiszter szerint az állampolgársági törvény egyszerű módosításával megoldható lesz a szomszédos országokban élő magyarok diszkriminációjának megszüntetése. Egyéni kérelem alapján kapnak állampolgárságot az igénylők, s ez nem fog automatikusan magyarországi választójoggal párosulni. Tehát csak az voksolhat, aki rendelkezik magyarországi tartózkodási hellyel. Mást mond azonban a KDNP-s

Semjén Zsolt

, a kormány leendő nemzetpolitikai felelős miniszterelnök-helyettese. Legfrissebb nyilatkozatában arról beszél, nincs A vagy B kategóriájú állampolgár, így nem különböztethető meg a választójog tekintetében sem. A Hír Tv-ben Semjén megismételte, az kaphat kérelemre gyorsított eljárással állampolgárságot, akinek „magyar identitása” van, vagyis tud magyarul, a történelmi Magyarországról származik, vagy innen vándorolt el. Egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal - nyilatkozta, majd hozzátette, most az állampolgárságot oldják meg, később pedig a választójogi törvény módosításával a szavazati jog is sorra kerül. Szomszédjaink közül sem tapsikolnak mindannyian az új törvénynek.

Slota

szerint egyenesen katonai konfliktust jelent a kettős állampolgárság megadása, Ukrajnában pedig az alkotmány egyszerűen nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét, noha több ezer polgár rendelkezik román vagy orosz útlevéllel. Kockázatos kérni, mégsem büntetik meg azt, aki megteszi - így is összegezhetnénk az ukrajnai gyakorlatot. A szerbekkel, horvátokkal nincs különösebb gond, és a románok is gyorsított ütemben állítják ki az állampolgárságot a moldáviai románoknak. Az egyedi elbírálás alapján megítélt, szavazati joggal nem járó/vagy igen, magyarországi szociális ellátásra állítólag nem jogosító törvény gyors életbe léptetésének - paradox módon - elsősorban a határon túl, méghozzá a szlovákiai magyarok körében vannak akadályai. Egyes lapértesülések szerint

Csáky Pál

, az MKP elnöke kérte arra a Fidesz vezetését, hogy június 12-éig, a szlovákiai választásokig ne fogadja el a magyar parlament a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt, mert az növelné a magyarellenességről harsogó politikai erők pozsonyi sikerének lehetőségét. Talán nem is baj, ha nem kapkodva és lóhalálában döntenek a jogszabály módosításáról, hiszen a magyar-magyar disputa és párbeszéd így is dogmákkal, túlzásokkal terhelt, miközben megkerül számos olyan valós kérdést, amelyet a kettős állampolgárság tömeges bevezetése vet fel. Ha ezeket időben nem tisztázzuk, állandó konfliktusok melegágyává válhatnak. De ezekről majd legközelebb.