Múltidéző: Október 26 - egy szegedi forradalmi nap meghatározó eseményei
Szeged nem csak az '56-os forradalom bölcsője volt, de hosszú ideig lobogott a városban a forradalom lángja. Múltidéző sorozatunkban 1956 október 26-ra emlékezünk.
A Szegeden 1956. október 16-án a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének bölcsészkari megalakulásával vette kezdetét az országot addig irányító szovjet típusú rendszer bukása. A mindinkább változást követelő tömeghangulatot a megriadt hatalom a hadsereg bevonásával, karhatalmi eszközökkel kívánta megfékezni. Múltidéző sorozatunkban 1956 október 26-ra, a forradalom első szegedi áldozatára és a forradalom rádiójára emlékezünk.
Október 26: sortűz a Takaréktár utcában
Az 1956-os forradalom első szegedi hősi halottja Schwarcz Lajos kendergyári munkás volt. Az október 26-án a Széchenyi tér felé tartó tüntetőket a Takaréktár utcában karhatalmi sorfal fogadta.
Már az előző napokban is próbálták oszlatni a tömeget figyelmeztető lövésekkel, vízágyúkkal. A vonulók között nagy számban voltak a szegedi üzemek dolgozói, hogy szándékosan érték-e őket az elvileg figyelmeztetőnek szánt lövések, ma már kideríthetetlen. A 18 éves ifjúmunkás azonnal életét vesztette, tizenhatan megsebesültek. A tömeg nem oszlott fel, a nemzeti zászlóval letakart holttestet körbehordozták. A mai napig vérfoltos lobogó jelenleg a Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van.
A fiatalember tragédiája tovább növelte a kommunistaellenes hangulatot, a fokozódó feszültséget Perbíró József jogászprofesszor az Ideiglenes Városi Munkástanács vezetőjének Halász Gyula városparancsnokkal folytatott tárgyalásai próbálták enyhíteni. A véráldozat nem lett hiábavaló, a következő napokban az addigi államhatalom politikai, igazgatási és fegyveres szervezeteinek szétesése visszafordíthatatlanná vált. A forradalom teljes végső győzelmét csak a szovjet hadsereg elsöprő túlerejű támadása volt képes meggátolni.
A szabadság szegedi hangja: a Széchenyi Rádió
Molnár Tibornak, a szegedi MÁV-igazgatóság dolgozójának ötlete volt, hogy az igazgatóság irodaépületében található egykori honvédségi rádióadót a forradalmi helyzetben működésbe hozzák. A második világháborúban Ukrajna területén magyar csapatok működtették vasúti alakulataikkal való kapcsolattartásra, később belföldi forgalomirányításra használták. Vasutas rádiótávírászok és híradós katonák, Brandenburgi Beatrix, Oláh József, Molnár Tibor, Pálházi Ernő hozták újra üzemképes állapotba a készüléket.
A lendületes szegedi vasutasok az első adás előtt felhívták egri kollégáikat, figyeljék az adást, és jelezzék vissza, jól lehet-e hallani. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Az 528 méteres középhullámhosszon az ország számos pontján jobban szólt, mint a fővárosi hivatalos Kossuth Rádió.
Hírek, rokoni üzenetek, közreműködő lelkes színészek
Itt a Széchenyi Rádió Szeged beszél – ez volt az első mondat, amely október 26-án az új rádióadóban elhangzott.
Innentől délelőtt 10 órától este 23 óra 15 percig ment az adás, óránkénti hírekkel, melyek között a szegedi színház művészei adtak színvonalas kulturális műsorokat. Sokan a rádión keresztül rokonaiknak üzentek, a vasutasok egész országból a MÁV belső telefonhálózatán továbbított információi gyakran bizonyultak megbízható elsődleges hírforrásnak.
A szovjet inváziót követően, november 6-án elhallgattatták az adást, a rádióadó készülékét szétverték. Egyetlen megmentett rádiócsöve ma a Móra Ferenc Múzeumban fellelhető. A szabadság szegedi adója tizenegy napig működhetett, emlékét a MÁV székház falán elhelyezett emléktábla őrzi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
