
Október 23-án a jobboldalé volt az utca és a digitális tér. Az ellenzék visszacsúszott a védekező pozícióba.

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmat adhatott volna az ellenzéknek, hogy kitörjenek a defenzív pozícióból, de ez nem történt meg – értékelte az eseményeket Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az Igazság órája című műsorban.

A Tisza Pártot az elmúlt hónapokban több ügy is meggyengítette, például a „Tisza-adó” körüli vita, a Tarr Zoltán-ügy, Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotránya, valamint a Tseber Roland-ügy. Dornfeld szerint egy erős október 23-i beszéd vagy tömegrendezvény alkalmas lett volna arra, hogy új lendületet adjon a pártnak, de ez elmaradt.
Koskovics Zoltán geopolitikai elemző kiemelte: a Békemenet látványosan nagyobbra sikerült, mint a Tisza Párt megmozdulása. A digitális térben ugyan még hátrányban van a jobboldal, de Koskovics szerint ez az alkalom „olyan jól sikerült, mint még semmi más” – a jobboldal ezen a napon az utcát és a digitális teret is egyszerre tudta „megnyerni”.
Dornfeld László arról is beszélt, hogy a baloldalon felgyűlt frusztráció egyik oka az, hogy a korábban domináns szakértői körök (akiket „brahmin státuszúnak” nevezett, utalva az indiai kasztrendszerre) 2010 után kiszorultak a politikai befolyás kulcspozícióiból. Ezek az értelmiségi szereplők – állítása szerint – korábban a politikai háttér és világmagyarázat „állandó szereplői” voltak, ám ez a szerepük megszűnt.
Koskovics Zoltán hangsúlyozta, hogy a demokrácia működésének lényege az, hogy politikai programot és pártot alkotva, a választóktól szerzett felhatalmazással kell végrehajtani a terveket. Ezzel szemben – fogalmazott – nem a „Mérő Verák” és más szakértők dolga, hogy a politikai akaratot helyettesítsék vagy megkérdőjelezzék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.