Defenzívában maradt az ellenzék, a jobboldal nyert teret +videó
Október 23-án a jobboldalé volt az utca és a digitális tér. Az ellenzék visszacsúszott a védekező pozícióba.
Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmat adhatott volna az ellenzéknek, hogy kitörjenek a defenzív pozícióból, de ez nem történt meg – értékelte az eseményeket Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az Igazság órája című műsorban.
Nem jött el az ellenzéki áttörés
A Tisza Pártot az elmúlt hónapokban több ügy is meggyengítette, például a „Tisza-adó” körüli vita, a Tarr Zoltán-ügy, Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotránya, valamint a Tseber Roland-ügy. Dornfeld szerint egy erős október 23-i beszéd vagy tömegrendezvény alkalmas lett volna arra, hogy új lendületet adjon a pártnak, de ez elmaradt.
Koskovics Zoltán geopolitikai elemző kiemelte: a Békemenet látványosan nagyobbra sikerült, mint a Tisza Párt megmozdulása. A digitális térben ugyan még hátrányban van a jobboldal, de Koskovics szerint ez az alkalom „olyan jól sikerült, mint még semmi más” – a jobboldal ezen a napon az utcát és a digitális teret is egyszerre tudta „megnyerni”.
Felgyűlt a fusztráció a baloldalon
Dornfeld László arról is beszélt, hogy a baloldalon felgyűlt frusztráció egyik oka az, hogy a korábban domináns szakértői körök (akiket „brahmin státuszúnak” nevezett, utalva az indiai kasztrendszerre) 2010 után kiszorultak a politikai befolyás kulcspozícióiból. Ezek az értelmiségi szereplők – állítása szerint – korábban a politikai háttér és világmagyarázat „állandó szereplői” voltak, ám ez a szerepük megszűnt.
Koskovics Zoltán hangsúlyozta, hogy a demokrácia működésének lényege az, hogy politikai programot és pártot alkotva, a választóktól szerzett felhatalmazással kell végrehajtani a terveket. Ezzel szemben – fogalmazott – nem a „Mérő Verák” és más szakértők dolga, hogy a politikai akaratot helyettesítsék vagy megkérdőjelezzék.
