Szeged

Dóm téri Pantheon: Vitéz János Mátyás király nevelője

Dóm téri Pantheon: Vitéz János Mátyás király nevelője

A nevelő, aki tanítványából királyt faragott. A szegedi Dóm téri Pantheon egyik legkülönlegesebb alkotása őrzi emlékét.

Kohári Nándor
3 órája
Fotó: Kohári Nándor
Dóm téri Pantheon: Vitéz János Mátyás király nevelője

Sorozatunkban a Dóm téri Pantheon műalkotásait mutatjuk be. Vitéz János esztergomi érsek, bíboros életútja hűen követi korszakának magyar történelmét. A pécsi Zsolnay-gyárban készült fajansz dombormű élénk színvilágával, egyedi művészi megoldásaival is különleges a Nemzeti Emlékcsarnok emlékműveinek sorában.

Vitéz János domborműve a Dóm téri Pantheonban
Vitéz János esztergomi érsek domborműve a Dóm téri Pantheonban. Fotó: Kohári Nándor. 

Hunyadi János tikára és bizalmasa

Az 1408 körül a mai Horvátország területén lévő Zredna községben született Vitéz János a bécsi egyetemen tanult, majd a zágrábi egyházmegye papjává szentelték. 

Huszonöt éves kora körül kerül Budára, a királyi kancellárián dolgozik titkárként előbb Luxemburgi Zsigmond, őt követően Albert és Ulászló királyoknak. Így ismerkedik meg, majd kerül bizalmasi, baráti viszonyba Hunyadi János erdélyi vajdával.

 A várnai csatavesztés során nemcsak Ulászló király, hanem számos magyar főúr mellett Dominius János váradi püspök is életét veszti. A kiskorú új uralkodó, V. László mellett kormányzóvá váló Hunyadi János nemcsak a váradi püspöki címet járja ki Vitéznek, hanem a latin és ógörög tudástárban, mennyiségtanban egyaránt járatos reneszánsz műveltségű fiatalembert gyermekei nevelőjének is megteszi.

A csúcs és a bukás: érsekből fogoly bíboros

Hunyadi János oldalán részt vesz a rigómezei ütközetben, lelkes szervezője a törökellenes összefogásnak. A Hunyadi-család tántoríthatatlan híve a belpolitikai küzdelmekben, Hunyadi László kivégzését követően rövid ideig fogságba kerül, kiszabadulva tevékeny szerepet játszik Hunyadi Mátyás királlyá választásában.

Tehetséges fiatal tanítványa az uralkodó, kancellári kinevezésén senki nem lepődik meg, Zágráb vármegye kormányzója, majd 1465-től esztergomi érsek lesz. A sikeres együttműködés a megindított csehországi háborúk finanszírozása miatt törik meg.

Mátyás király a husziták elleni harcra hivatkozva komoly összegeket szedet be a főpapoktól is, kiváltva azok rosszallását. A király és kancellárja viszonya elhidegül. Az 1471-es esztendő nemcsak a bíborosi címet hozza el Vitéz János számára, támogatásával összeesküvést szőnek a Csehországban harcoló Mátyás eltávolítására. A király váratlanul Budán terem és gyorsan rendet rak. 

Ekkor Vitéz János hűséget fogadva még elkerüli a fogságot, míg pécsi püspökké tett unokaöccse Janus Pannonius elmenekül és Velence felé tartva a horvátországi Medvevárban elhatalmasodó tüdőbaja végez vele.

 Egy újabb friss összeesküvési gyanú után már Vitéz sem maradhat szabadon: őrizet alá helyezik Visegrádon, majd Esztergomban, ahol 1472. augusztus 8-án meghal.

A pozsonyi egyetem alapítója

Életművének egyik kiemelkedő alkotása volt az 1465-ben pápai engedéllyel megalapított négy karos pozsonyi egyetem, melynek kancellárja is lett. Az itáliai és német oktatókkal létrejőve az ország akkori egyetlen egyetemének működése rövid életű lett. Vitéz János uralkodói bizalomvesztésével, majd halálával az anyagi támogatás jelentősen csökkent, nemzetközi hírű tanárai külföldre távoztak. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálát követően az intézmény teljesen beszüntette tevékenységét.

Fajansz Zsolnay-gyári dombormű a Dóm téren

A színes fajansz dombormű a szoborcsarnok egyik leglátványosabb emlékműve. Alkotója Taiszer János a pécsi Zsolnay-gyár díszítőszobrásza volt. Az 1925-ben készült alkotás egy másodpéldánya az Esztergomi Keresztény Múzeum előterében látható. Mátyás király könyvtárát alkotó egyik fennmaradt kódex Plautus római vígjátékíró komédiáit tartalmazza, benne Vitéz János és feltehetőleg Janus Pannonius portréábrázolásával, Vitéz János saját kezű bejegyzéseivel.

A gazdagon díszített kötet feltehetőleg Vitéz János házikönyvtárába készült az 1450-es évek elején, az érsek halálát követően kerülhetett a királyi könyvtár állományába. A kódex a török hódítással Isztambulba került, 1869-BEN Abdul-Aziz szultán ajándékaként került vissza Magyarországra. A corvinában szereplő Vitéz János arckép, melyet iniciálékra emlékeztető díszek keret fog közre, szolgált Taiszer számára mintául. A remek stílusérzékkel megalkotott reneszánsz ihletettségű emlékmű élénk színeivel, harmonikus szerkezetével vonja magára a figyelmet.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.