Így zajlik a 2026-os érettségi: Elstartoltak a nagy létszámú írásbelik
Így alakulhat az infláció és az ipar: fontos adatok érkeznek a héten
Fontos adatközlésekkel és külpiaci bizonytalansággal indul a hét a magyar gazdaságban, hiszen a KSH a turizmus mellett az ipar és a lakásépítések friss számait is közzéteszi. Regős Gábor szerint az infláció áprilisban is alacsony, két százalék körüli szinten maradhatott, ám az iráni háború miatti olajárrobbanás és az energiaárak emelkedése komoly kockázatot jelent. A befektetők emellett a régiós kamatdöntésekre is figyelnek.
– Ma az ipari termelői árak márciusi alakulásáról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Februárban az árak havi alapon 0,8, míg éves alapon 3,3 százalékkal mérséklődtek. Ebben nagy szerepe volt a korábbinál erősebb forintárfolyamnak is. Márciusban azonban nem lenne meglepetés az ipari termelői árak emelkedése, tekintettel az iráni háború nyomán bekövetkező inflációs energiaár-emelkedésre – ismertette a Magyar Nemzet megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Két százalék körül maradhat az inflációs drágulás
Kedden a turisztikai szálláshelyek márciusi adatait ismerhetjük meg. Februárban a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma kedvezően alakult, 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 6,6, míg a külföldieké 4,2 százalékkal emelkedett. Szerdán a márciusi ipari adatok első becslését és az első negyedéves lakásépítési adatokat teszik közzé. Februárban gyengén teljesített az ipar: termelése havi alapon 1,8, míg éves bázison 1,5 százalékkal esett vissza, azaz az ágazat továbbra sem tud növekvő pályára állni. Márciusban ehhez képest javításra számít Regős Gábor, tekintettel a rendelésállomány 24 százalékos bővülésére, azonban az iráni háború középtávon kockázatot jelent az ágazat versenyképessége és a külső kereslet szempontjából.
A lakásépítések száma 2025-ben alacsonyan alakult, mindössze 12 ezer új lakás épült a szükséges 30-40 ezer helyett. Ez éves összevetésben 9,3 százalékos csökkenést jelent. Kedvező előjel lehet, hogy a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest már stagnált a lakásépítések száma.
Az Otthon start program elindítása várhatóan jótékony hatással lesz a lakásépítésekre, ám ez a hatás nem egyik napról a másikra jelenik majd meg, az új lakások elkészítéséhez idő kell.
Segített a reálbérek emelkedése
Csütörtökön a márciusi kiskereskedelmi adatok jelennek meg. Februárban a kiskereskedelem jól teljesített, a fogyasztás bővülése idén is a gazdasági növekedés motorja lesz. Havi alapon 0,4, míg éves összevetésben 3,8 százalékkal emelkedett a forgalom volumene, amit a reálbérek növekedése mellett a különböző kormányzati transzferek (például fegyverpénz, 14. havi nyugdíj első része) magyaráznak.
Pénteken az áprilisi inflációról tájékoztat a statisztikai hivatal. Márciusban az infláció az előző havi 1,4 százalékról 1,8 százalékra gyorsult – a növekedés legnagyobb része az üzemanyagárak emelkedésének eredménye, amit az iráni háború nyomán bekövetkező olajárrobbanás eredményezett.
– Várakozásaim szerint áprilisban az infláció továbbra is alacsony szinten alakulhatott, minimális emelkedést követően két százalék környékére került. Az alacsony inflációs szintben nagy szerepe van az erős forintnak, az üzemanyagok védett árának és az élelmiszerek árrésstopjának – tette hozzá a közgazdász.
A nemzetközi szintér is mozgalmas lesz
A héten a régióban több helyen várható kamatdöntés. Szerdán a lengyel, csütörtökön pedig a cseh jegybank dönt az irányadó rátájáról. Az iráni háború nyomán megemelkedett inflációs kockázatok miatt lazításra egyik esetben sem számít a vezető közgazdász, a lengyel irányadó ráta maradhat 3,75, a cseh pedig 3,5 százalék. Hazánkban a múlt héten ült össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A testület változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot és nem változtatott a kamatfolyosó két szélén sem.
– Várakozásuknak és a piaci konszenzusnak megfelelő volt a tanács döntése – közölte Sümegi Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrumának makrogazdasági elemzője akkor a távirati irodával. Prognózisuk szerint az MNB 2026 negyedik negyedévében tudja újra csökkenteni az alapkamatot.
Kiemelte: néhány hete, az iráni háború kirobbanása után még kamatemelést árazott a piac, mostanra ugyanakkor már inkább a kamattartást várják a befektetők.
További híreink:
