Elektromos fordulat a síneken: új korszak indult Szegeden


A MÁV-csoport visszatekintése szerint a 424-es sorozatú gőzmozdony (a "bivaly") nemcsak egy jármű volt, hanem a magyar vasúttörténet egyik meghatározó ikonja. Az első példány 1924-ben gördült ki a MÁVAG műhelyéből, egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági helyzete korántsem kedvezett nagy fejlesztéseknek. Mégis megszületett egy konstrukció, amely hosszú évtizedekre meghatározta a hazai vasúti közlekedést.

A MÁV-csoport cikke felidézi: a 424-es fejlesztése már az első világháború idején megkezdődött, de a háború utáni nehézségek miatt komoly kihívásokkal kellett szembenézniük a mérnököknek. A szénminőség romlása például teljesen új műszaki megoldásokat követelt. Ennek ellenére a típus már az első próbák során is biztató eredményeket mutatott: akár 100 km/órát meghaladó sebességgel is stabilan futott, miközben a nehéz gyorsvonatokat is „megerőltetés nélkül” továbbította.
A mozdony megalkotása elsősorban Kertész Béla nevéhez köthető, de a fejlesztőcsapat tagjai között ott volt Horthy István is. A 424-es gyorsan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és hamar a személy- és teherszállítás egyik alappillérévé vált.

A vasutasok körében „Bivaly” becenéven ismert mozdony nemcsak teljesítményével, hanem megjelenésével is kitűnt. Erős, robusztus felépítése és megbízhatósága miatt különleges tisztelet övezte: a fiatal mozdonyvezetőknek ki kellett érdemelniük, hogy egyáltalán vezethessék.
A gyártás a második világháború idején felgyorsult, majd 1958-ig összesen 514 darab készült, részben exportra is. A típus még Észak-Koreába is eljutott, ami jól mutatja nemzetközi jelentőségét.

Bár a villamos és dízelmozdonyok térnyerése az 1960-as évektől fokozatosan háttérbe szorította a gőzösöket, a 424-esek még hosszú ideig szolgálatban maradtak. Menetrend szerinti közlekedésben utoljára 1984 szilveszterén futottak.
A történet azonban nem ért véget: ma már nosztalgiajáratok élén térnek vissza, és ugyanazt a hatást váltják ki, mint egykor.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legendás „bivaly” szegedi érkezése idén is hatalmas érdeklődést váltott ki. A peronokat már jóval a befutás előtt ellepték az érdeklődők, a vagonokat pedig tíz perccel az érkezés után le kellett zárni a tömeg miatt.
A látvány minden generációt megszólított: gyerekek, családok és vasútbarátok egyaránt kíváncsiak voltak a több mint százéves technikára. A 424-es így ma már nemcsak a múlt része, hanem élő élmény is – egy darab történelem, amely újra és újra képes megmozgatni az embereket.
Így távozott vasárnap reggel Szegedről a legendás gőzös:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.