Jellegtelen őszi napnak indult. A hajnal ködöt hozott. De hát mi másként is lenne egy októberi reggelen. Aztán ahogy oszlott a pára, kitisztult az ég, és mindent a napsugár kezdett uralni. Derűs…
1989. szeptember 11-e volt: a Magyarországon jósorsára váró 48 ezer keletnémet menekültre akkor különleges nap virradt. Akik előző éjszaka még a Német Szövetségi Köztársaság konzulátusa minden négyzetméterét szükségalvóhelyként használták, s akiknek nem…
Azon a nyárutón, a Szent István napját követő hétvégén más se kellett a szegedi rendőröknek, mint hogy provokátorokat hajkurásszanak. Márpedig az adatott nekik. Volt elég bajuk anélkül is… Pesti főnökeik egyre-másra küldték…
Várkonyi Balázs írása…
Várkonyi Balázs írása.…
Magyarországon minden harmadik nő és minden második férfi dohányzik. Drága szenvedély ez. A legdrágább, különösképp életekben mérve: mert a dohánynemű – nevezik szabadon árusított kábítószernek is – minden ötödik használóját egyszerűen meggyilkolja.…
A nővérek itt vannak. Mindig. Örök szolgálatban. Amikor közülük valaki mégsem, az súlyos jelzés. Mert az örök alulfizetettek teszik, amíg bírják. Amíg koruk nem figyelmeztet. Amíg szervezetük föl nem adja. Vagy amíg…
Várkonyi Balázs írása.…
Amikor a szegedi politikai agytröszt 1972 kora tavaszán épp Ilia Mihályt szemelte ki a Tiszatáj irányítására, minden hozzáértő egyetértően bólintott. Az elismerés a nagytudású egyetemi oktatónak és irodalomszervezőnek szólt, aki jószerével minden…
Egykorvolt kritikusait követve, üsse kő, ha tetszik, nevezzék akár fölényes leminősítéssel kismesternek. Még mindig jobb ez a Schöplin Aladár-adta titulus, mint amit Keresztury Dezső aggatott rá: kismíves. Az irodalomtörténész azt is megfogalmazta…