Közélet

A „pöttön” fiúcskák, a „nagyhasú” üvegek és a piros tojás napja

A „pöttön” fiúcskák, a „nagyhasú” üvegek és a piros tojás napja

2023. április 10., hétfő
A „pöttön” fiúcskák, a „nagyhasú” üvegek és a piros tojás napja

A vízbevető elnevezés arra a Dombiratoson följegyzett legendára vezethető vissza, hogy a Megváltó feltámadásáról hírt vivő asszonyokat a sírbarlang körül álló katonák vízzel locsolták le, így akarták elhallgattatni őket, nehogy elhíreszteljék, milyen csoda történt. Az asszonyok azonban annál inkább hirdették, hogy Jézus feltámadt.

Bálint Sándor egyik főművében – Karácsony, húsvét, pünkösd – írja a locsolkodás szokásáról: „Az öntözés kétségtelenül a tavaszi lustratio egyik erotikus célzatú változata, amelynek eredete még nem egészen tisztázott. Mindenesetre keresztény hagyományok is szövődnek bele, hiszen hajdan a vízbemerítéssel, leöntéssel történő keresztelés húsvét táján volt. Amikor az egyház már az esztendő bármelyik napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazván a maga sajátos szemlélete és igényei szerint.”

Kosztolányi Dezső versében így jelenik meg a locsolkodás: „Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe / viszik a zavaros szagos vizet, / a lány piros tojást tesz el merengve…” A húsvéti piros tojásról szóló legendamese: imádkozni ment egy asszony a megfeszített Krisztus keresztfájához, ott letérdepelt, és a tojással telt kosarát maga mellé tette. Amikor Krisztus vére rácsöppent a hófehér tojásokra, valamennyi bíborvörössé változott. A régiek szerint ennek emlékét idézi a piros szín.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.