A szőlőművesek nyugodt napja

Semmi izgalom, a gazdák tudták már előre: az utolsó fagyosszentként számon tartott Orbán jövetelekor nem lesz okuk riadalomra. És bár e napon tényleg csak elvétve, egy-egy ritka évben adódik talajközeli fagy, de épp a ritka példák érlelik az óvatosságot.

A szőlőművelők és a velük közösérdekű kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa ő: a fagyosszentek naptári sereghajtója, vidékünkön a népi kalendárium főalakjainak egyike. Az időjósok évszázados megfigyelése kínálta a magyar közmondások egyikét, mely az „Orbán szelét” emlegeti. Némelyik évben az e nap körül hidegre váltó idő az éppen virágzó szőlő ártalmára van, a patrónus dolga tehát: segítsen hívein. Szegedi öreg parasztok ezért mondták tréfálkozva egykor, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint amikor a hajdani naptárkészítők a szenteket besorolták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe.

Szent Orbán pápa tiszteletére sokfelé áll szobor, boroshordók és egykori céhzászlók viselik képmását. Jelképe a kehely és a szőlőfürt – de hogy miként lett épp a szőlőbirtokok oltalmazója, arról nem sokat tudhatunk. I. Urbanus néven 220 és 230 között vezette az egyházat. Ő rendelte el, hogy az áldozókelyhet nemesfémből készítsék, ezért válhatott általánossá, hogy kehellyel a kezében ábrázolják. Ehhez társult a szőlőfürt, a krisztusi tanításban megéledő jelkép.

A naphoz közeli hétvégén több helyütt rendeznek borünnepi ceremóniát. A pincesorok, szőlőhegyek megélednek, sokfelé kóstolót, vásárt tartanak, felvonulnak a borrendek – az ősi szőlő- és borünnepek hangulatát idézve.