Félórával indulás előtt közölték, hogy Ceglédről megy a szegedi IC

A vasút egyre komolyabb alternatívát képez a telekocsizással szemben. Az okosjegy funkciónak köszönhetően, aki korábban megváltja e-jegyét komoly kedvezményekben részesülhet, ráadásul az InterCity kocsik nyújtotta áramforrás és internetelérés lehetősége igencsak kecsegtető home office idején. Ebből adódóan az utóbbi időszakban legtöbbször a vasutat választottam a telekocsi helyett. Így történt ez szerda reggel is, amikor a magyar-portugál Eb-meccs másnapján igyekeztem minél előbb visszatérni a napfény városába.

Aki valaha utazott már vonattal, annak bizonyára megvan az az élmény, amikor a MÁV szignál hallatán némi aggodalommal megfűszerezve halk, belső fohászba kezd az ember annak érdekében, nehogy valami rossz hírt közöljenek. Sajnos az imák ezúttal süket fülekre találtak.

Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy a menetrend szerint 8 óra 43 perckor induló Torontál InterCity vonat Szegedre a mai napon Cegléd állomásról indul.”

– harsogta a Nyugati pályaudvar hangosbemondója 8 óra 12 perckor.

A mellbevágó hír hallatán egyből a közelben lévő kalauzhoz fordultam utazási tanácsért. A rendkívül segítőkész ellenőr 7 percen keresztül telefonált a forgalomirányítással, majd az alábbi útvonaltervet eszelte ki:

A menetrend szerint 8:58-as – de a felhalmozódott késések miatt 9:08-kor induló – nyíregyházi IC-vel menjek el Kőbánya-Kispestig. Ott szálljak át a menetrend szerint 8:48-kor(!) a Nyugatiból induló ceglédi zónázóra, ami a késések miatt Kőbányáról indul, viszont azt bevárja a szegedi IC Cegléden, így elérhetem a Torontál InterCity-t.

Igen ám, de még egy ilyen mesteri tervben is akadhat hiba: a nyíregyházi IC csak 20 perces késéssel tudott elindulni a Nyugatiból, így mire Kőbányára értem vele a zónázó már rég kigördült az állomásról, ezért kénytelen voltam megvárni a következő szegedi IC-t, a Napfényt.

A 9:43-kor induló vonat öt perc késést halmozott fel a Nyugati és Kőbánya között, de végül csak megérkezett a várakozók nagy örömére. Itt azonban még nem ért véget a különös kaland.

Tekintve, hogy az előző vonatról lemaradó utasok hozzám hasonlóan kénytelenek voltak az eggyel későbbivel menni, indiai állapotokat idéző tömegjelenet alakult ki az IC-kocsikban. Sajnálatos módon ezúttal csak egy másodosztályú IC-kocsit kapcsoltak a szerelvényhez, így akadt olyan utas, aki bár megváltotta a pótjegyet, önhibáján kívül kénytelen volt a gyorsvonati részen utazni, mert telt ház volt.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a Z-50-es ceglédi zónázó vonatot valamilyen furcsa okból kifolyólag összevonták a Napfény IC-vel, így Ceglédig kis túlzással minden fűnél-fánál megálltunk.

Végül 12:28-kor begördültünk a szegedi Nagyállomásra. Mint utóbb kiderült, a problémát az okozta, hogy Cegléd és Ceglédbercel között meghibásodott a felsővezeték.

Megállóhegyek
A Wikipédia erre vonatkozó szócikke szerint, az InterCity vonatok egyik legfőbb jellemzője, hogy csak a nagyobb városokban állnak meg. Ehhez képest a szegedi hibrid IC-k normál esetben is megállnak Szatymazon, Kisteleken, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden, Ferihegyen, Kőbánya-Kispesten és Zuglóban is, mielőtt a Nyugatiba érnének. Az elmúlt hónapokban pályakarbantartási munkálatok miatt viszont már Monoron – és egyes járatok Pilisen és Albertirsán is – megállnak.