Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: Szavak helyett tettek
A karácsonyfa születése: ősi életfától a Klauzál térig
Egy hagyomány, amely túlélte a történelmi fordulatokat is. A karácsonyfa nem csupán dísz, hanem történelmi és lelki jelkép is.
A karácsonyfa-állítás ma már magától értetődő része az ünnepnek, ám ez a szokás hosszú történeti fejlődés eredménye. Gyökerei messzire, még a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza. A téli napforduló ünnepein a germán, római és kelta népek különleges tisztelettel fordultak az örökzöldek felé, amelyek a tél közepén is az élet folytonosságát, a fényt és az újjászületést jelképezték. Örökzöld ágakat vittek a házakba, koszorúkat kötöttek, termőágakat állítottak, mert hitük szerint ezek védelmet és reményt hoztak a sötét hónapokban.
Magyarországon sokáig nem a fenyőfa volt a karácsony központi jelképe. A hagyományos „karácsonyi életfa”, más néven termőág, rozmaringból, bürökből vagy kökényből készült, és almával, dióval, mézeskaláccsal díszítették. Gyakran fejjel lefelé függesztették fel a mennyezetgerendára, az ég felől érkező Megváltó szimbólumaként.
A karácsonyfa európai elterjedése
A mai értelemben vett karácsonyfa-állítás Európában a 16–17. századi Németországban alakult ki, elsősorban protestáns környezetben.
A legismertebb legenda Luther Mártonhoz köti a szokást, aki egy csillagos téli éjszakán a fenyők ágai között átszűrődő fény hatására gyertyákkal díszített fát állított otthonában gyermekei számára.
Innen a hagyomány gyorsan elterjedt Bécsbe, majd a főúri udvarokon keresztül Európa más részeire, végül a németajkú kivándorlók révén Amerikába is.
Az angol királyi család körében Viktória királynő és Albert herceg tette népszerűvé a szokást, amikor 1848-ban karácsonyfát állítottak gyermekeiknek, amelyről metszet is készült, és széles körben ismertté vált.
Gyertyától az üveggömbig: a díszítés átalakulása
A karácsonyfa díszítése az évszázadok során folyamatosan változott. Kezdetben élő gyertyák, almák, diók és édességek kerültek az ágakra. A 19. század végén azonban technikai és iparművészeti újítások jelentek meg: 1882-ben bemutatták az első elektromos karácsonyfa-fényeket, néhány évvel később pedig elterjedtek az üveg karácsonygömbök is.
Magyar sajátossággá vált a szaloncukor, amely francia cukrászati előképből fejlődött ki, és a 19. század elejétől szinte elválaszthatatlan része lett a magyar karácsonyfának.
A színes papírba csomagolt édesség máig meghatározó eleme az ünnepi fának.
A karácsonyfa megjelenése Magyarországon
Magyarországon a karácsonyfa-állítás a 19. század elején, osztrák–német hatásra jelent meg.
Az első ismert karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben Martonvásáron, majd hamarosan más arisztokrata családok is követték példáját
. Kezdetben a szokás a németajkú főnemesség és a városi polgárság körében terjedt, a falusi lakosság csak jóval később vette át. A szegényebb családoknál sokáig csupán egy-egy zöld ág vagy rögtönzött „karácsonyfa” helyettesítette a fenyőt, valódi fát csak a 20. század elejétől tudtak beszerezni. A karácsonyfa igazán általánossá a két világháború közötti időszakban vált.
Fenyőünnep és ellenálló hagyomány a 20. században
A kommunista időszakban a hatalom igyekezett háttérbe szorítani a karácsony vallási jelentését.
A „fenyőünnep” kifejezés került előtérbe, és az ünnepet világi, ideológiai tartalommal próbálták megtölteni. Ennek ellenére a családok többsége továbbra is állított karácsonyfát, megőrizve az ünnep személyes és lelki tartalmát.
A rendszerváltás után a karácsonyfa újra teljes jogú vallási és családi szimbólummá vált, amely a hit, az összetartozás és az ajándékozás jelképeként él tovább.
Közösségi karácsonyfák és szegedi hagyományok
A karácsonyfa nemcsak családi, hanem közösségi jelkép is.
Szegeden már a 19. században megjelentek azok a betlehemes hagyományok, amelyekhez díszített fa is kapcsolódott.
A 20. századtól intézmények, iskolák, kórházak is rendszeresen tartottak karácsonyfa-ünnepségeket, ahol a feldíszített fa körül közös énekléssel, versekkel teremtettek ünnepi hangulatot.
Szeged városi karácsonyfája mint közös ügy
Szegeden ma is kiemelt adventi esemény a városi karácsonyfa felállítása. A belvárosban, a Klauzál téren minden évben közösségi összefogással állítják fel a hatalmas fenyőt, amely a vásár, a gyertyagyújtások és ünnepi programok kezdetét is jelenti. A fa gyakran magánfelajánlásból érkezik: egy-egy család saját kertjében nevelt fenyőjét adja a városnak, személyes emlékezéssel és történettel összekapcsolva.
Így válik a karácsonyfa egyszerre ősi szimbólummá, családi emlékké és közösségi jelképpé, amely évről évre összeköti a múlt hagyományait a jelen ünnepével.
További híreink:
