A miniszterelnök a pápai húsgyárról és az ügynöklistákról is beszélt

A pápai húsgyár jövőjéről, a népességpolitikáról, a versenyképességről és az ügynöklistákról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az Országgyűlés hétfői ülésén, az azonnali kérdések órájában. Portálunk élőben tudósított a helyszínről!

Ahogy arról

portálunk a helyszínen tudósított

, több témában is kérdést idéztek

Orbán Viktor

miniszterelnökhöz az Országgyűlés hétfői ülésén.

Gőgös Zoltán

(MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy kétezer családot érint a pápai húsipari vállalat csődvédelme és esetleges felszámolása, ezért arra várt választ: a szociális katasztrófa elkerülése érdekében hogyan kívánja a gyár bezárását elkerülni a kormányzat. A politikus a beszállítók kártalanítására is rákérdezett. Úgy vélte: a cég a kormány által okozott gazdasági környezetnek köszönheti a bukását, és bírálta a 27 százalékos élelmiszer-áfa alkalmazását. Szerinte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek át kellene venni a vállalat irányítását, rendeznie kellene tartozásait és egy reorganizáció keretében újra kellene indítania a termelést. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: a beszállítók egy részét az uniós szabályoknak megfelelően kártalanítják, és vizsgálják azt is: milyen lehetőség van arra, hogy az ebből kimaradókon is segítsenek. A gyár jövőjéről szólva közölte: a kormány szándéka annak életben tartása, de mint mondta, ez nem könnyű, mert "letartóztatások, házkutatások, rossz, gyanús ügyek vannak itt", és nem biztos, hogy a fejlesztési banktól felvett hitellel el tud számolni a vállalat - tette hozzá. Hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz a munkahelyek megtartása érdekében. Viszonválaszában arcátlannak ítélte a Gőgöz Zoltán által elmondottakat. Bírálta, hogy a szocialista kormányok idején milliárdokat adott a fejlesztési bank a vállalatnak anélkül, hogy ellenőrizték volna annak felhasználását, majd miután bajba került a vállalat, a szocialista politikus a kormányt támadja. "A pápaiak számíthatnak ránk, de ön sajnos nem" - zárta válaszát Orbán Viktor.

Z. Kárpát Dániel

(Jobbik) felszólalásában a legfontosabb nemzetstratégiai célnak azt nevezte, hogy megmaradjon a magyarság dominanciája a Kárpát-medencében. Szerinte ehhez el kell hárítani a népesedési katasztrófát és meg kell fordítani az elvándorlási folyamatokat. Azt mondta, bár történtek lépések ezen a téren, az ország mégis az EU 27-ek közül a huszonötödik helyen áll a születésszám tekintetében. Szerinte egy államilag támogatott bérlakás-építési program által itthon maradnának a fiatalok. Orbán Viktor válaszában azt mondta: "a magyar egy veszélyeztetett fajta, és ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor a veszély valóságos tragédiává is válhat". Hozzátette ugyanakkor, hogy a közvéleményt a kérdést nem foglalkoztatja olyan súllyal, ahogy a politikusokat. Közölte: a vendégmunkások kérdését látja a kevésbé veszélyesnek, megjegyezve: olyan országot kell faragni Magyarországot, ahová érdemes hazajönni. Rendszeresen szerepel a kormányülésen demográfiai terv - hangsúlyozta, azzal együtt, hogy az igazán nagy dolgokhoz komoly pénzre van szükség. A kormány dolgozik a gyed extra bevezetésén és azon, hogy az adókedvezményt a kiskeresetűekre is kiterjessze. Viszonválaszában arra reagálva, hogy a képviselő szerint szinte semmit nem tett le az asztalra a kormány a bérlakásépítés érdekében, feltette a kérdést: "biztos tudja, hogy miről beszél?". Felsorolva az eddig megtett intézkedéseket, ezek között azt mondta: "a kommunisták levitték a gyedet két évre, visszaadtuk". Bántónak és igazságtalannak nevezte a feltételezést, miszerint a kormánynak nem állna szándékában a probléma megoldása.

Vágó Gábor

(LMP) felszólalásában a versenyképességi rangsorral kapcsolatos statisztikára hívta fel a figyelmet, amely szerint a 66. helyre süllyedt az ország, a két évvel ezelőtti 48.-ról. A képviselő a magas adókat, kamatokat, a bürokrácia kiterjesztését jelölte meg ennek okaiként, olyan okokat, amely ellen programja szerint a kormány küzdeni kívánt, ám Vágó Gábor szerint nem járt sikerrel. Úgy vélte: 1,8 millió ember dolgozik a versenyszférában, ők tartják el az országot. Számuk 10 ezerrel csökkent két év alatt, eközben a beruházások mennyisége nem fedezte az amortizációt és soha ennyi felszámolás még nem volt az országban - hangsúlyozta Vágó Gábor. Orbán Viktor közölte: szerinte is magasak az adók, csökkenteni kellene őket, mint ahogy a kamatokat is, bár ez 7-ről 4 százalékra csökkent egy év alatt. Hozzátette ugyanakkor, nem stimmelnek a képviselő által elmondott számok. 2010-ben ugyanis 1,8 millió ember fizetett adót Magyarországon, most azonban majdnem 4 milliónyian fizetnek. "Három év alatt ide jutottunk, szerintünk ez nem semmi" - fogalmazott. A képviselő által elmondottakra reagálva kijelentette: a korrupciós mutatók tekintetében is jobban áll az ország, mint három évvel ezelőtt, a legutolsó negyedéves adatok pedig gazdasági élénkülésről és a beruházások növekedéséről szólnak. "Ne beszéljen le minket a sikerről, inkább segítsen minket" - mondta.

Késlekedett a Nemzeti Emlékezés Bizottsága?

A rendszerváltozás előtti ügynöklisták nyilvánossága, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozása kapcsán fordult a miniszterelnökhöz Novák Előd. A jobbikos képviselőtől kétszer is megvonták a szót, amikor ügynökmúlttal vádolta Martonyi János külügyminisztert.

Novák Előd

azt mondta, hogy a kormány "egy látszatintézkedéssel" próbálta kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából a "kommunista luxusnyugdíjak ügyében. A képviselő szerint félmegoldásnak is kevés, hogy a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok tizedéről kimondták, hogy azok méltatlanul járnak, mert tulajdonosuknak állambiztonsági ügynökmúltjuk van. Azt sem tartotta tisztességesnek, hogy a kormány "csemegézik" az ügynöklistákból, miközben továbbra is tartózkodik azok nyilvánosságra hozatalától. Hozzátette: a kormányfő mindig arról beszél, támogatják, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa az önmagára vonatkozó adatokat. Ezzel szemben a 2060-ig titkosított mágnesszalagokhoz még a kutatók sem férhetnének hozzá, pedig ezeket egy kormányzati döntéssel átadhatnák a levéltárnak. Arra is kitért, hogy a kormánypárt ígéretet tett a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozására, de az továbbra sem született meg. Novák Elődtől a levezető elnök elvette a szót, amikor felszólalása során úgy fogalmazott: "az egykori ügynök

Martonyi János

, Marosvásárhelyi fedőnéven..." Ezután újra megvonták tőle a szót, miközben arról beszélt, hogy a kezében van Martonyi János hitelesített állambiztonsági nyilvántartása. Orbán Viktor válaszként azt mondta, a képviselő helyesen állapította meg, hogy időveszteséget szenvednek el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásával. Ennek oka, hogy a bizottságra vonatkozó passzusok szerepeltek az alaptörvény átmeneti rendelkezés című részében, de az Alkotmánybíróság azt hatályon kívül helyezte. Ezt követően egy alaptörvény-módosítást kellett végrehajtani és a teljes passzus bekerült az alaptörvény törzsszövegébe. A bizottságra vonatkozó előterjesztéseket a kormány első olvasatban már tárgyalta és a téma a Ház elé fog kerülni - közölte. Viszonválaszában Novák Előd leszögezte, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának már azt az alkotmánybírósági határozatot megelőzően létre kellett volna jönnie, amire a kormányfő hivatkozik. A képviselő hozzátette: nemcsak az igazságtétel miatt fontos az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, hanem azért is, mert azoknak a jelenlegi politikai életre is van befolyásuk, az adatok birtoklói ugyanis zsarolhatják az érintetteket. Azt kérte a miniszterelnöktől, hogy az ügynökkérdés rendezésével ne várja meg a Jobbik kormányra kerülését. "Vagyunk valóban néhányan itt a Házban, akik nem szeretnénk megvárni, amíg maguk kormányra kerülnek, az egyszer igaz. Úgyhogy igyekszünk is amit lehet elvégezni még ezt megelőzően, mindannyiunk jól felfogott érdekében" - kezdte viszonválaszát Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta, tudja, sokan azt gondolják, hogy nem szükséges biztonságos és szilárd alkotmányos alapokat teremteni a titkos ügyiratok kezeléséhez, de ebben tévednek. Leszögezte: az általuk választott sorrend a jó, mert meg kell lennie hozzá az alaptörvény szövegének, kell hozzá egy kétharmados törvény és csak ezt követően jöhetnek rendelkezések. A konkrét ügyre válaszolva azt mondta, hogy Martonyi Jánost már mások is hírbe hozták. Szavai szerint a képviselő által félig meddig elmondott vádat egy hetilapban is megfogalmazták, de a külügyminiszter bírósági eljárást indított. Az alpereseket kötelezték, hogy a számára kedvező ítélet rendelkező részének nyilvánosságra hozatala mellett a megállapított jogsértésért fejezzék ki sajnálkozásukat - hívta fel a figyelmet. "A külügyminiszterem mellett, miután kétszer is kineveztem már életemben külügyminiszternek, kiállok mind politikailag, mind emberileg" - jelentette ki.