Szeged Napján tüntetni fognak a károsultak - tanúmeghallgatások a Szeviép-perben (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Szeged Napján tüntetnek a Szeviép-károsultak, és várhatóan az Országgyűlés Gazdasági bizottsága is meghallgatja az ügyben érintetteket, hogy felgöngyölítsék a politikai szálakat – jelentette ki Szabó Bálint a Szeviép-ügy hétfői tárgyalási napja előtt. A Szegedi Járásbíróságon ezúttal is tanúmeghallgatásokat tartottak, ketten közülük nem jelentek meg.

Szeged Napján, az ünnepi közgyűléshez kapcsolódóan tüntetést szerveznek a Szeviép-károsultak, amelyre mindazokat várják, akik nem értenek egyet azzal, hogy elloptak nagyságrendileg 10 milliárd forintot – közölte

Szabó Bálint

a Szeviép-per hétfői tárgyalási napja előtt tartott sajtótájékoztatóján. „Úgy látjuk, hogy Magyarországon, s Szegeden a mögöttem lévő épületben nemcsak az igazság-, hanem a jogszolgáltatás sem működik, csak nagyon döcögősen” – jelentette ki a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a Szegedi Járásbíróság Széchenyi téri épülete előtt. Emlékeztetett, a járásbíróság megpróbálta feloldani vádlottak, a három volt Szeviép-vezér vagyonzárát, amit végül az ügyészség megfellebbezett. Ezentúl a károsultakat, mint sértetteket kizárták az eljárásból, ezért az elmúlt másfél évben semmilyen joga nem volt a ki nem fizetett több száz alvállalkozóknak belefolynia az eljárásba. A jogász elmondta, megvásárolt egy kis összegű követelést is, hogy a sértettként léphessen be az eljárásba, s azt szerette volna elérni, hogy a károsultakat vegyék vissza a perbe. Erre egyébként a bíró azt mondta neki a tárgyaláson, hogy a követelés megvásárlásával annak érvényesítésére szerzett jogot Szabó, a sértetti pozícióban jogutódlás nem következett be, jelen ügyben tehát egyéb érdekeltként vehet részt, és csakis a követelés érvényesítésével kapcsolatban lehetnek észrevételei, illetőleg indítványai.

Szabó arról is beszélt, hogy a járásbíróság elnöke és elnökhelyettese lemondott tudomása szerint, s azt mondta, ha ezt nem tették meg, akkor erre szólít fel, mondván nem elfogulatlanok. A jogász szerint elfogadhatatlan, hogy egy olyan kiemelt ügyben, mint a Szeviép-per a lehető leghosszabb tárgyalási időközöket tartják be, ezzel elhúzzák az ügyet, ami ellentétes a károsultak érdekeivel. „Azt gondoljuk, erősen politikailag elfogult és a szegedi városházához lojális a Szegedi Járásbíróság, ebben az ügyben messze nem elfogulatlanok” – jelentette ki Szabó. „A Szeviép-ügy egyértelmű politikai felelőse

Botka László

és

Ujhelyi István

, de ezt egy független vizsgálóbizottságnak kell kimondania” – folytatta Szabó. Mint mondta, az igazság feltárásában nem partner sem a szegedi városvezetés, sem pedig a helyi ellenzék, ezért azt kezdeményezték a parlament Fidesz frakciójának vezetőjénél,

Kósa Lajosnál

, hogy vizsgálóbizottság tárja fel az ügy politikai szálait, illetve amennyiben nem lehetséges külön erre a célra létrehozni egy vizsgálóbizottságot, akkor az Országgyűlés Gazdasági bizottság ülésén foglalkozzanak a témával, és hallgassák meg az érintetteket. Ezt a bizottsági meghallgatást várhatóan még májusban megejtik.

A Biztonsági Üzem Kft. felszámolóját is meghallgatták

a három volt Szeviép-vezér ellen „különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” vádjával. Az elsőrendű vádlott

O. Józsefre

, a másodrendű vádlott,

B. Sándorra

és a harmadrendű vádlottra,

P. Lászlóra

az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket. Bár másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, a felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igényt jelentettek be. Legutóbb január 19-én tartottak tárgyalást a Szeviép-ügyben, arról szóló tudósításunkat

olvashatja. A tanúk padjára május 8-án elsőként a Biztonsági Üzem Kft. felszámolóját szólították. Ahogy megírtuk, a Szeviép leányvállalataként működő céget a szegedi repülőtér jelenlegi vezetője,

Báló Tamás

igazgatta, aki korábban Ujhelyi István MSZP-s politikus volt sofőrje volt. A Biztonsági Üzem Kft. 2008 és 2010 között az ügyészség szerint 428 millió 905 ezer 423 forintot kapott kölcsönként az anyacégtől, ami nem térült meg, a céget pedig felszámolták.

Pusztai Gábor Tamás

volt a felszámolóbiztosa a Biztonsági Üzem Kft.-nek, a férfi a bíró kérdésére elmondta, 2015-ben fejeződött be a felszámolás, s tudomása szerint a cég fuvarozással foglalkozott. Arra a kérdésre, hogy milyen pénzmozgások voltak a társaság és az anyacég Szeviép Zrt. között nem emlékezett, s azt sem tudta megmondani, hogy a Biztonsági Üzem Kft. fizetett-e a Szeviépnek. Elmondta, hogy hitelező kezdeményezte a felszámolást, s már az eljárás előtt is több mint tíz hitelező volt, követelésük pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Arról is beszélt, hogy a Szeviép Zrt.-től kapott kölcsönöket nagyrészt a működési költségek fedezésére és eszközvásárlásra fordították, ám arra nem emlékezett, hogy ezek megtérültek-e. Az ügyész kérdésére felelve arról is beszélt, hogy vagyonkimentésre utaló jelet nem tapasztalt, de tételesen nem vizsgálták a pénzmozgást, az a NAV szokta. A III. rendű vádlottat védő

Szilágyi János

ügyvéd egy banki iratot nyújtott be, amelyből kiderül, hogy a Szeviép Investment Kft. felszámolásakor egy ingatlant nettó száz millió forintért értékesítettek, ám ezt nem számították be a felszámolási eljárás során. Ezt a levelet a tanúként megidézett felszámoló írta, amit el is ismert a férfi. P. László megjegyzéssel élt, elmondta, hogy a Biztonsági Üzem Kft. pénzmozgása pontosan lekövethető a korábban benyújtott iratokból, eszközvásárlásra és működésre költötték. A tanúnak Szabó Bálint is tett fel kérdést, először arra volt kíváncsi, hogy a férfi még most is felszámolóként dolgozik-e, amit a bíró nem tekintett az ügy szempontjából releváns kérdésnek. A tanú ettől függetlenül válaszolt, elmondta, hogy még mindig ez a munkája. Arra is kíváncsi volt a jogász, hogy a Biztonsági Üzem Kft. felszámolása kapcsán tud-e büntetőeljárásról, ha nem tudott, de bűncselekmény gyanújáról igen, akkor miért nem tett feljelentést. Megítélése szerint a Kft.-vel kapcsolatban az alapügyben felmerül a bűnszervezeti minősítés is. Pusztai Gábor Tamás elmondta, nem észlelt vagyonkimentésre vonatkozó adatot.

2009 őszétől jelentkeztek a Szeviép fizetési problémái

Több mint 80 millióval tartozik a Szeviép Zrt. a HÓDinvest-FAKTOR Pénzügyi Zrt.-nek, amelynek ügyvezetőjét,

Gémes Pétert

is tanúként hallgatták meg. A férfi elmondása szerint 2005-től nyújtottak faktoring szolgáltatást a Szeviépnek egészen a társaság csődjéig, a fizetési problémák 2009 augusztusától, szeptemberétől merültek fel. A fizetési nehézségek láttán egyfajta kivonulást vetítettek előre, ennek eredményeképp csökkentek jelentősen a kintlévőségeik, mert a kihelyezéseiket vagy nem, vagy csak részlegesen valósították meg. Arra a kérdésre, hogy a Szeviép értesítette a fizetési nehézségekről vagy máshonnan tudja, Gémes elmondta, piaci információk alapján az M43-as autópálya építésével összefüggő fizetési problémák jelentették a fő magyarázatot, de tudomása szerint romániai beruházónál is voltak kintlévőségei a végül csődbement Szeviép Zrt.-nek. A HÓDinvest-FAKTOR Pénzügyi Zrt. próbált a pénze után menni, Gémes Péter elmondta, arról szereztek tudomást, hogy 2010-ben, vagyis a csőd körüli időszakban 2 milliárdos törzstőkével bejegyezték a Szeviép-Hungary Vízépítő Zrt.-t, amit hasonló tevékenységi körrel alapítottak, mint az ő cégük. Próbálták a tulajdonosi kört feltérképezni, de nem jártak sikerrel, több céges áttételen keresztül a szálak egy New York-i bejegyzésű céghez vezettek, ami szerinte offshore-jellegű.

(A SZEGEDma is írt az említett cégről, amit 2010. június 30-án jegyeztek be Faddon. - a szerk.)

A tanú 2010 elején találkozott B. Sándor vádlottal, s mint elmondta, akkor már nem bízott abban, hogy javul a Szeviép pénzügyi helyzete, és 2009 legvégén vagy a következő év elején kezdeményezték is felszámolását. Voltak megtérüléseik, jelenleg több mint 80 millió forintos követelésük áll fenn a társaság irányába. Az ügyész kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy részt vett a csődegyezségi tárgyaláson, amelyen válságmenedzser tárta fel az akkori helyzetet, s az ahhoz vezető utat. Gémes úgy emlékezett, itt hangzott el, hogy a Szeviép nagy volumenben, s szerinte saját likvid forrásértékeit meghaladó mértékben hitelezte leány- illetőleg kapcsolt vállalkozásait, s ezek jórészt nem térültek meg. Emlékei szerint bő egymilliárdot tételről volt szó összességében, és prognosztizálható volt, hogy nem fizetik vissza ezeket a kölcsönöket az anyacégnek, s az említett leányvállalatok is tönkremennek. Hozzátette, ezen kölcsönök nagy része vagy egésze fedezet nélküli kihelyezés volt, s ezek a társaságok meglátása szerint a pénzpiacról nem jutottak volt ilyen forrásokhoz ilyen formában. Csődegyezség azonban nem született az említett tárgyaláson, a pénzintézetek ugyanis nem fogadták el az ajánlatot. Mint mondta, ha van egyezség, akkor azt a cégük támogatta volna, tapasztalatai szerint ugyanis jobb helyzet alakult volna ki, mint a felszámolással. Az egyik védő a Tisza M43 konzorciumról érdeklődött, így elhangzott, hogy azt a spanyol Sedesa vezette, tagjai a Hídépítő és a Szeviép voltak, és később a SEDESA S.A.-t is felszámolták. A III. rendű vádlott védője pedig egy korábbi Gémes egyik korábbi vallomásából olvastatott fel részletet, amiben a férfi azt mondta, hogy a Szeviéppel 2009 év végéig jó volt a kapcsolatuk. B. Sándor vádlott a HÓDinvest-FAKTOR Pénzügyi Zrt. 2009-es árbevétele felől érdeklődött, amire a vezérigazgató közölte, hogy közepes évet zártak 200 millió körüli árbevétellel, majd rámutatott arra, hogy az árbevétel és a faktorált számlaforgalom korántsem ugyanaz, utóbbi 7 milliárd körüli tétel lehetett abban az évben. Tanúként hallgattak volna meg egy könyvvizsgálót, aki betegség miatt nem vett részt a tárgyaláson, így a miatta visszahívott másik tanú feleslegesen jelent meg a Szegedi Járásbíróságon. A délutánra megidézett Katona József sem jelent meg, ő az idézést sem vette át. Az egyik védő azt nehezményezte, hogy az EchoTV és az RTL Klub stábja a bíróság folyosóján próbálta kérdezgetni a vádlottakat és a védőket, amit inzultációnak minősített, így a csütörtöki tárgyalási napon várhatóan már a biztonsági szolgálat munkatársai itt ott lesznek a tárgyalóteremnél. A tanúmeghallgatások május 11-én negyed 10-kor folytatódnak.