Lázár János: új szövetség kell Szeged és Vásárhely között

–

Hódmezővásárhelyen, a választókerületében hogyan készül a tavaszi megmérettetésre?

– Azt gondolom, az elmúlt húsz év legmocskosabb kampánya áll előttünk az MSZP részéről. Ezt bizton állíthatom, hisz a nyitójelekből már most is ezt láthatjuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy mértéktartó legyen a kampányunk. Nem hiszek abban, hogy szórólapokkal és plakátokkal lehet megváltani a világot. Ez nem elég a választók bizalmának megnyerésére. Nem a választást kell ugyanis megnyerni, hanem a lakosok bizalmát elérni, amihez a plakátok és hangzatos jelmondatok kevesek. –

Mi szükséges akkor ön szerint a bizalom megteremtéséhez?

– Nagyon fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, hogy az emberek, a gazdasági és társadalmi élet szereplői elmondhassák véleményüket, tudják érvényesíteni elképzeléseiket. A politikának szerintem nem arról kell szólnia, hogy a politikusok mit akarnak, hanem Magyarországon egy új politikai kultúrát kell meghonosítani, olyat, ami az emberek problémáiról szól. Ezért kezdeményeztem még jóval a kampány előtt és attól elhatárolva egy konzultációsorozatot, hogy mérjük föl, mi a fontos az embereknek, mi foglalkoztatja őket itt Hódmezővásárhelyen. Felkerestem minden pártot, egyedül a Jobbik nem fogadta el a felkérésemet, nyilván ők „politikai háborúra” készülnek. Mi pedig egy új várost fogunk fölépíteni egy új országban. Egy polgármesternek az a dolga, hogy mindenkinek a polgármestere legyen, ezért mindenkit be kell vonni a közügyek intézésébe, mert csak közösen határozhatjuk meg a jövőnket.

– Melyek azok a területek, ahol lépnie, fejlődnie kell a városnak?

– Természetesen vannak hibák, amelyekkel szembesülni kell. Az egészségügy helyzetével, a közbiztonsággal, a gazdasági lehetőségekkel, valamint a város lakosságmegtartó képességének javításával mindenképpen foglalkozunk szükséges. Több ezer emberrel találkoztam és folytattam tárgyalásokat, melyek alapján öt-tíz éves tervet állítunk össze, hiszen nem lehet az emberek megkérdezése nélkül várospolitikát csinálni. Alulról kell felépíteni egy helyi közösséget, és nem felülről megmondani, hogy mi is a helyes irány.

– Mikorra alakul ki ez a városi koncepció?

– Január 28-én még tárgyal erről a képviselő-testület, de készültek már dokumentumok, és az világosan látszik, hogy ez a koncepció gazdasági megközelítésű lesz, mert az érdekli az embereket, hogy miből tudnak majd megélni, vagy éppen milyenek a szociális viszonyaik. Koncentrálni kell a helymegtartó képességre, és ide kívánkozik – ami már igazából évek óta aktuális és lassan megkerülhetetlen lesz –, hogy Szeged és Hódmezővásárhely új szövetséget kössön. Ha érdemben össze tud fogni ez a két város, akkor regionális központi szerepet tudnának ellátni. – E két megyei jogú város azonban jelenleg megtartja a három lépés távolságot egymástól... – Fontos leszögezni, hogy ez nem pártkérdés, hiszen Szeged és Vásárhely viszonya feszült volt akkor is, amikor mindkét helyen fideszes polgármester vezetésével működött a város. Botka Lászlóval korrekt volt a munkakapcsolatom az elmúlt években, bár tény, lehetett volna jobb is. Remélem, hogy a választások után Szegeden olyan városvezetés lesz, amely partnert és nem ellenséget lát Hódmezővásárhelyben. Ezt az együttműködést teljesen új típusúnak gondolom, ami természetesen nem arról szól, hogy majd mi Vásárhelyről megmondjuk, hogy milyen pártpolitikai viszonyok legyenek Szegeden. A két város, ha gazdasági értelemben közelebb kerül egymáshoz, sokkal többet tudna elérni. 20 kilométer ma már nem tekinthető távolságnak. Igazi problémáink gazdasági természetűek, és ezek nemcsak ezt a két települést érintik, hanem a környezőket is. Hangsúlyozom, hogy nem veszem a bátorságot ahhoz, hogy Vásárhelyről mondjam meg, mi a jó Szegednek, azt azonban állítom, hogy a két város együtt sokkal erősebb pozícióból vág neki a források és a szerepek versenyének. Az októberi helyhatósági választások után jelentkezni fogok, a szegedi városházán, hogy felajánljam együttműködésemet annak, akit a szegediek megválasztanak. – Volt-e Hódmezővásárhelynek valamilyen hátránya abból, hogy nem fogtak össze Szegeddel az elmúlt években? – A 47-es négysávosítása ügyében például sokkal jobban lehetett volna együtt lobbizni, de ezt pártpolitikai kérdésként kezelték Szegeden, mondván, hogy ez csak Vásárhely ügye. Ez gazdasági és munkaerő-piaci kérdés is, nagy baj lenne, ha Szeged gazdasági és társadalmi befolyása csak a város határáig tartana. Rapcsák András polgármester úr halála után, a Medgyessy-kormány idején óriási erőket mozgósítottak, hogy Vásárhelyet szocialista mintavárossá alakítsák. Nem volt könnyű az elmúlt pár év, de a vásárhelyi kreativitás és kitartás ezt áthidalta. Nem gondolom, hogy a szocialisták problémafelvetései feltétlen rosszak lettek volna, a válaszok voltak tragikusak. Ezért saját megoldásokat kerestünk például az egészségügyben, az oktatásban és a kultúrában, vagyis azokon a területeken, ahonnan kivonták az állami pénzeket. Ez a törekvés sikeres volt, hiszen például az iskoláinkban a deszegregáció és az esélyegyenlőség megteremtése sokak számára modellértékű.