Nagykoalíció

A Jobbik nagykoalíciós tematikájából úgy tűnhet, hogy a Fidesz-MSZP nagykoalíció törvényszerű. De miért is lenne az? A szövegek alapján azért, mert a két párt egykutya, csakhogy ez észérvnek önmagában igen kevés.

A választási kampány legújabb fejleménye, hogy a Jobbik és a Fidesz közötti adok-kapok eszköztárában megjelent a nagykoalíció vádja. A Jobbik fórumain jó ideje lehet olvasni arról, hogy az MSZP és a Fidesz között nagykoalíció lesz, vagy legalábbis nagykoalíció készül. Mesterházy Attila kijelentését, miszerint ha a Fidesz bizonyítja, hogy demokratikus párt, akkor az MSZP esetleg visszalép a javára, ha így meg tudja akadályozni a Jobbik győzelmét egy választókerületben, a jobbikosok a nagykoalíció bizonyítékaként kezelik. Bajnai Gordon is egészen véletlenül úgy látja, hogy a Magyarország érdekeit ma leginkább egy nagykoalíció vagy egy ezzel egyenértékű társadalmi szerződés szolgálná. Véleményem szerint ezzel összhangban fogta vissza magát Mesterházy is, aki korábban még Mussolini olasz fasiszta diktátorral vonta párhuzamba Orbán Viktort, és a szocialisták kampányát is hirtelenjében az összefogásra kezdték áthangolni. Párhuzamosan a Jobbikban átvették a Dávid Ibolyától a 2006-os választási kampányból ismert formuláját az MSZP és a Fidesz között 7:3 arányú korrupciós osztozkodásról. A különbség csak az annyi, hogy a jobbikos retorikában ez is a “lopakodó nagykoalíció” bizonyítéka. A nagykoalíciós félelmek szellemesen primitív megnyilvánulása, aminek tapasztalatom szerint hitelt is adnak arra hajlamos emberek, hogy a március 15-én a Fidesz és az MSZP csak párszáz méterre tartja egymástól nagygyűlését – ami a nagykoalíciós készülődés bizonyítéka lenne. Valóban, a Fidesz eredetileg az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, az MSZP a Pilvax-közbe, míg a Jobbik a Deák térre hirdette meg rendezvényét. Némi ésszel, kis odafigyeléssel azonban belátható: a Deák tér alig van messzebb a Pilvax-köztől, mint az Erzsébet-híd. Isten lássa lelkemet, felvetődött bennem, hogy ha a Fidesz valamilyen oknál fogva a Várba helyezni át a helyszínt, akkor a Jobbik a Deák téren sokkalta közelebb „kerülne” a Pilvax-közben állomásozó MSZP-hez, ami a nagykoalíciós félelmek szerint bizonyítéka lenne az MSZP és a Jobbik közötti nagykoalíciónak. Miért is ne? A Jobbik kormányzásra készül, miniszterelnök- és államfő-jelöltje van, és az MSZP sem írható le annyira, hogy a két párt mandátumainak összege ne lenne elég abszolút többségre. Ez így, a tényleges politikai viszonyok zárójelbe tételével persze rossz tréfa vagy ócska spekuláció lenne már csak azért is, mert időközben a Fidesz tényleg Budán hirdette meg gyűlésének új helyszínét. Az elhantolt kutyát az Index egy fórumos topikjának címe alapján megtalálhatjuk: „Fidesz 2/3 vagy nagykoalíció”. Ez a megfogalmazás demagóg leplet borít a harmadik lehetőségre, a Fidesz abszolút többségére. A Jobbik nagykoalíciós tematikájából úgy tűnhet, hogy a Fidesz-MSZP nagykoalíció törvényszerű. De miért is lenne az? A szövegek alapján azért, mert a két párt egykutya, csakhogy ez észérvnek önmagában igen kevés. A Fidesznek van némi esélye a kétharmados többségre, de sokkalta nagyobb arra, hogy a mandátumok több mint felének birtokában egyedül kormányozhat. Miért is készülne a Fidesz nagykoalícióra bárkivel is, pláne az MSZP-vel, ha vígan képes lehet egyedül kormányt állítani? A kétharmados törvényekkel nem lehet a kérdést megválaszolni, mert a két párt totálisan eltérő dimenziókban gondolkodik kétharmados ügyekben, ám ha mégis szüksége lenne a kormányzó Fidesznek szocialista támogatásra alkotmány- vagy törvénymódosításra, az eseti egyeztetésekkel esetleg megoldható. A nagykoalíció valójában akkor kerülhet napirendre, ha a Fidesz nem szerzi meg a mandátumok több mint felét, de az MSZP-sem. Jelenleg ennek nem látni a realitását, de azért nem zárhatjuk ki eleve a Fidesz támogatottságának drámai visszaesését. A Jobbik erre játszik, a Fidesz szavazóbázisából próbál minél nagyobbat lehasítani, és ezt szolgálja a nagykoalíciós félelmek generálása a jobboldalon. Mivel nem valószínű, hogy a Jobbik megnyeri a választást, a kampány nagykoalíciós tematizálása paradox módon nem kedvez a Jobbiknak. A Jobbik a nagykoalíciós téma mellett sok más eszközzel ütközik frontálisan annyira a Fidesszel, hogy kizártnak tartok egy Fidesz-Jobbik koalíciót. De mi van akkor, ha a Fidesz nem tud egyedül kormányozni, és a Jobbikkal sem akar, ahogy a Jobbik sem a Zsidesszel és Likud Viktorral, de a Jobbiknak sem lesz elég mandátuma a kormányzásra? Jobbik által kívülről támogatott kisebbségi Fidesz-kormány már csak azért sem jöhet szóba, mert a Jobbiknak nem áll szándékában hazaáruló zsidóbérenceket istápolni. Formállogikailag ekkor szóba jöhet egy Fidesz-MSZP koalíció, feltéve ha a szocialisták elegendő mandátummal rendelkeznek, de ezt a megoldást gyakorlati megfontolásokból elvethetjük. A gyakorlatban nagyobb esélye van egy formállogikailag szintén feltételezhető megoldásnak, egy előrehozott választásnak, ha nem állna fel egy új kormány. Gyakorlati szempontokból érdemes kivárni az első fordulót. A listás szavazatok és az azok által megszerzett mandátumok, valamint az egyéni kerületekben megszerzett mandátumok és az állva maradt egyéni jelöltek második fordulós esélyei alapján egészen új képlet fog előállni, amire Orbán Viktor valószínűleg olyan választ próbál adni a két forduló között, hogy nagykoalíció még formállogikailag se jöhessen szóba.