Palkovics: az a cél, hogy a lézerközpont a saját lábára álljon

Az innovációs és technológiai miniszter terjedelmes interjút adott az Indexnek, melyben több dolog is tisztázódott annak kapcsán, hogy három kutató is azonnali hatállyal felmondott a szegedi ELI-ALPS lézerközpontban. A miniszter hangsúlyozta, a közösség számára hasznos kutatások indulnak 2020-ban.

Palkovics László a portálnak elárulta, a három kutató félreérti a helyzetet,a magyar kormány nem akar beavatkozni az intézet tudományos munkájába, két államilag támogatott projekttel segíti az intézet fenntartását.

A miniszter szerint a kormány egy Nobel-díjas és egy Nobel-díj esélyes kutatói projektet támogat kormányhatározatban, ebben pedig nincs semmilyen kivetni való.

A felmondott kutatók kapcsán elmondta, őkannak a tudományos tanácsadói testületnek a tagja, amelynekaszegedi ELI tudományos képességeinek a megalapozása a feladata. "Az ő hatáskörük arra nemterjed ki, hogy a szegedi lézerközponttól független kutatási projektekről döntsenek. Márpedig ezek nem az ELI sajátprojektjei, az ELI-től különálló szervezetek a gazdái, a megítélt támogatás nem az ELI-beérkezik.

Az ELI-hez oly módon kapcsolódnak, hogy az ott elérhető lézeresplatformokat felhasználóként tervezik igénybe venni, illetve laborterületekre lehet szükségük" – magyarázta.

Ezen felül hozzátette, hogy a kutatók által kifogásolt átvilágítást félreértik, hiszen az ezzel a feladattal megbízott Krausz Ferenc világhírű fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, de összesen tucatnyian végzik el ezt a feladatot és még a miniszter tervezi mások felkérését is a feladatra.

"Fel fogom kérni Gérard Mourou-t, Tajima Toshikit, a TAE Technologies tudományos igazgatóját, akivel nemrég írtunk alá egy megállapodást, Roland Sauerbrey urat, a német Helmholtz Zentrum (HZDR) szakemberét, és fel fogom kérni Mezei Ferenc részecskefizikust is. Ebben a magyar kormányé mint fenntartóé a felelősség, és teljesen legitim dolog, hogy kérünk véleményeket az intézet jelenlegi helyzetéről" – jelentette ki.

"Az intézet kutatóhelyként csak a jövő évtől kezd el üzemelni" – mondta Palkovics. "Azt szeretnénk, hogy Szegeden a magyar kutatókon kívül mások is megjelenjenek, és hozzák ide magukkal a pályázati támogatásaikat, amelyekből részben finanszírozható lesz az intézmény. A külföldi kutatások ide vonzásához nemzetközi partnerek kellenek, de azt elmondhatom, hogy azok az elődeink, akik ezért a lézerközpontért felelősek voltak, nem tartották fontosnak az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítését. Amíg ezen a kutatóhelyen magyar kutatón kívül más nem jelenik meg, addig a magyar államnak kell fenntartani az intézményt. Az éves fenntartási költséget több milliárd forintra becsüljük, ennek pontosítása most zajlik" – fejtette ki a miniszter. Palkovics arra is kitért, hogy 2020-ban kezdődik el a lézerközpontban a kutatói munka. "Az intézet kutatóhelyként csak a jövő évtől kezd el üzemelni.

Azt szeretnénk, hogy Szegeden a magyar kutatókon kívül mások is megjelenjenek, és hozzák ide magukkal a pályázati támogatásaikat, amelyekből részben finanszírozható lesz az intézmény.

A külföldi kutatások ide vonzásához nemzetközi partnerek kellenek, de azt elmondhatom, hogy azok az elődeink, akik ezért a lézerközpontért felelősek voltak, nem tartották fontosnak az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítését. Amíg ezen a kutatóhelyen magyar kutatón kívül más nem jelenik meg, addig a magyar államnak kell fenntartani az intézményt. Az éves fenntartási költséget több milliárd forintra becsüljük, ennek pontosítása most zajlik" – mondta. A kutatások közt szerepel egy, a nukleáris hulladékkezelési projekt, valamint a molekuláris ujjlenyomatokhoz fűződő kutatás. Előbbi a nukleáris anyagok lebomlásának több ezer éves időtartamát szűkítené néhány száz évre, utóbbi pedig a rák korai diagnosztizálásában válhat úttörő megoldássá.