Szeged

A múlt harangja, a jelen szava: hit és hagyomány Alsóvároson

A múlt harangja, a jelen szava: hit és hagyomány Alsóvároson

A szegedi templom és kolostor évtizedek viharait vészelte át. A ferences örökség ma is meghatározó Alsóvároson.

Böjthe Sándor
2025. október 19., vasárnap
Fotó: Délmagyar
A múlt harangja, a jelen szava: hit és hagyomány Alsóvároson

A II. világháború és a kommunizmus sem tudta megtörni az alsóvárosi közösséget. A harang, a templom és a hívek együtt őrizték a ferences lelkiséget.

Az alsóvárosi ferencesek évszázadok nehézségeit élték át
Évszázadokon át kitartottak a közösség mellett az alsóvárosi ferencesek. Fotó: Délmagyar

A Paprikaharang 1920-as évek elejét követően évtizedeken át szolgálták a közösséget, jelezve a napokat, ünnepeket, hívva imára a híveket. A II. világháborúban a Paprikaharang majdnem a korábbiak sorsára jutott – el akarták szállítani hadi célra –, de végül megmenekült, és egészen a 21. századig, 2005-ig szolgált.

Ekkor azonban 84 évnyi szolgálat után megrepedt, és használhatatlanná vált. A hívek ismét összefogtak: adományaikból új, 750 kg-os nagyharangot öntettek Gombos Miklós harangöntő mesterrel. Az új harangot a neves szegedi néprajzkutatóról, Bálint Sándorról nevezték el, míg a régi Paprikaharang nem került beolvasztásra – a városvédő egyesület és a múzeum közbenjárására sikerült elegendő pénzt gyűjteni, hogy megmentsék történelmi ereklyeként.

Az alsóvárosi templom a kommunizmus idején

Ma a Paprikaharang a kolostor látogatóközpontjában, kiállítási tárgyként látható, emlékeztetve az utódokat a közösség összefogására és Szeged fűszerpaprika-termesztő hagyományaira. A kommunizmus évtizedeiben (1940-es évek végétől 1989-ig) a ferences rend magyarországi működése erősen korlátozott volt, sok szerzetest internáltak vagy elhallgattattak.

Az alsóvárosi kolostort is államosították egy időre, de a templom plébániaként tovább működhetett, világi papokkal. A hívek ragaszkodása és a plébánia közössége azonban ez alatt az idő alatt is fenntartotta a ferences szellemiséget: titokban működött a Ferences Világi Rend néhány tagja, és a hagyományos Mária-tiszteleti búcsúk sem maradtak el teljesen.

A visszatérés körülményei

A rendszerváltás után, 1990-ben a ferences szerzetesek hivatalosan is visszatérhettek Szeged-Alsóvárosra, és újra ők vették át a plébánia vezetését. Azóta a kolostor és templomépületet szépen restaurálták, és korszerű pasztorális központot is kialakítottak benne. 2003-ban nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg a templom fennállásának 500. évfordulójáról: Vízkereszt napján kezdődött a jubileumi év, ünnepi misével, melyet Gyulay Endre megyés püspök celebrált, és részt vett rajta Mádl Ferenc köztársasági elnök is feleségével.

E jeles esemény alkalmából kiállítást is rendeztek a kolostor kerengőjében és a sekrestyében, bemutatva a templom kincseit és a ferencesek szegedi történetét. Napjainkban a szegedi Alsóvárosi Ferences Plébánia egyszerre élő, aktív katolikus közösség otthona és kedvelt műemlék, turisztikai célpont. A plébánia számos hitéleti csoportnak ad helyet: működik itt rózsafüzér-társulat, ifjúsági közösség, családos imacsoport és a Ferences Világi Rend közössége is.

A közösség napjainkban

A templom egész évben nyitva áll az imádkozók és a látogatók előtt, a kolostor egy részében pedig Látogatóközpont és kiállítás kapott helyet, ahol a betérők megismerkedhetnek a ferencesek történetével, megcsodálhatják a művészi faragványokat, kegytárgyakat és akár a régi Paprikaharangot is közelről szemügyre vehetik. A ferencesek ma is aktívan jelen vannak a város életében: lelkipásztori munkát végeznek, hitoktatást tartanak az iskolákban, és folytatják azt a karitatív, szociális tevékenységet, amely a rend alapítójának, Assisi Szent Ferencnek lelkiségéből fakad.

Évszázadokon át a szegediek szolgálatában

Bár az évszázadok során sok kihívással kellett szembenézni, a szegedi Alsóvárosi Ferences Plébánia mindvégig a “város szolgálatában” állt – ahogy Kiss Norbert helytörténész is fogalmazott –, megőrizve a hit lángját és a közösség összetartását.

 

Temploma és kolostora egyszerre hirdeti a múlt dicsőségét és a jelen élő hitvallását: gótikus falai között ott visszhangzik a történelem, barokk oltárain pislákolnak az ima gyertyái, és a Paprikaharang helyett szóló új harang hangja ma is nap mint nap összehívja Alsóváros népét. A plébánia története így válik Szeged történetének szerves részévé, bizonyítva, hogy a hit, a kultúra és a közösség egymásra találása milyen maradandó értékeket képes teremteni.

Így telt a Szent Ferenc-nap az templom előtt a Mátyás téren:

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.