Orbán Viktor: Magyarország az Európai Bírósághoz fordul
A szegedi BYD-gyár alatt feltárt avar leletek új korszakot nyitnak
Ritka, érintetlen avar lelőhelyeket tártak fel. A szegedi BYD-gyár építése új távlatokat nyitott a magyar régészetben.
A szegedi BYD beruházás, mintegy 300 hektáros területen megvalósuló építkezése nemcsak ipari és gazdasági szempontból számít az ország egyik kiemelt fejlesztésének, hanem a magyar régészet számára is kivételes helyzetet teremtett. A beruházáshoz kapcsolódó régészeti munkák során olyan avar kori temetőt és településnyomokat tártak fel, amelyek léptékükben és épségükben is ritkának számítanak. Az eredményekről és a várható fejleményekről Sóskuti Kornél csoportvezető, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és Sztankovánszki Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze beszélt a Mandinernek.
Teljes temető ritka körülmények között a szegedi BYD-gyár területén
A feltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Móra Ferenc Múzeum szakemberei végzik. Sóskuti Kornél csoportvezető elmondta: a beruházást megelőzően átfogó előzetes vizsgálatok zajlottak, amelyek során a korábban ismert hat lelőhely mellett további hat, addig ismeretlen örökségi elemet is sikerült azonosítani. Az egyik ilyen területen 2024 őszén egy kora avar kori temető sírjai kerültek elő.
A sírmező elhelyezkedése miatt a régészeknek több hónap állt rendelkezésre a feltárásra, még akkor is, ha ez az év legnehezebb időszakára, a téli hónapokra esett. A Mandinernek nyilatkozó szakemberek szerint ilyen léptékű és teljes körű feltárásra ritkán adódik lehetőség, különösen nagyberuházások esetén.
Nemcsak temető, település is előkerült
Sztankovánszki Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze kiemelte: a feltárt temető különlegessége, hogy a sírok nem estek korábbi bolygatás áldozatául. Az avar kor első felére, az 500-as évek végére és a 600-as évekre keltezhető temetkezésekből rendkívül gazdag leletanyag került elő.
A női sírokban aranyozott és ezüst ékszerek, granulált arany gömbcsöngős fülbevalók, gyöngyökből álló nyakláncok és díszes övek voltak. A férfisírokból kardok, íjak, lándzsák, valamint felszerszámozott lovak maradványai kerültek napvilágra. Egy harcos koponyáján jól kivehető harci sérülés nyomait is azonosították, ami a korszak fegyveres konfliktusaira utal.
A feltárás egyik legnagyobb jelentősége, hogy a temetőt teljes egészében sikerült lehatárolni. Ennek köszönhetően az itt élt közösség teljes populációja vizsgálhatóvá válik, ami ritka lehetőség a népvándorlás korának kutatásában. A leletek egy része az Avar Kaganátus és a Bizánci Birodalom közötti háborús időszakhoz kapcsolódik, amit bizánci eredetű tárgyak jelenléte is megerősít.
Sóskuti Kornél szerint a szegedi térségben egy avar temető önmagában nem számítana meglepetésnek, ám a BYD-gyár területén nemcsak sírokat, hanem az ahhoz tartozó település jelentős részét is sikerült feltárni. A temetőben és a településen előkerült azonos típusú tárgyak jól mutatják a két lelőhely kapcsolatát.
A szakemberek így átfogó képet alkothatnak arról, hogyan élhetett generációkon keresztül egy alföldi, nagyállattartó életmódot folytató avar közösség. A Mandiner cikke szerint ez a komplex feltárás hosszú évekre ad majd munkát a régészeknek és kutatóknak.
További titkok Szeged környékén
A beruházáshoz kapcsolódó régészeti munkák várhatóan nem érnek véget a közeljövőben. A térségben több magányos avar harcos temetkezése is ismertté vált, amelyek társadalmi jelentése még értelmezésre vár. Emellett az 5-ös főút szélesítéséhez kapcsolódó feltárások során újabb avar sírok előkerülésére számítanak.
2025 nyarán a Huszár Mátyás rakpart felújításához kapcsolódóan is folytattak régészeti munkát Szegeden, melynek részleteiről és folyamatáról lapunk is beszámolt. Akkor az ásatás így zajlott:
További híreink:
