Orbán Viktor: Magyarország az Európai Bírósághoz fordul
Orbán Viktor közösségi oldalán reagált arra a Brüsszelben elfogadott rendeletre, amely 2027-től megtiltaná az orosz gáz importját az Európai Unióban, és az orosz olaj fokozatos kivezetését is előirányozza. A miniszterelnök bejelentette: Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a döntés miatt, mert álláspontja szerint az elfogadott jogszabály súlyosan sérti az uniós alapszerződéseket és a tagállami jogköröket.
Orbán Viktor: rezsicsökkentés védelme nem alku tárgya
Orbán Viktor hangsúlyozta: a brüsszeli döntés valójában egy újabb szankció, amelyet az uniós szabályok szerint csak egyhangú döntéssel lehetett volna elfogadni. Ennek ellenére a rendeletet minősített többséggel vitték át, ami a magyar kormány szerint jogsértő eljárás. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a döntés logikája megegyezik azokkal a hazai és brüsszeli elképzelésekkel, amelyek a magyar érdekek figyelmen kívül hagyásával kívánják átalakítani az energiapolitikát.
A kormányfő világossá tette:
Magyarország nem fogja elfogadni, hogy külső nyomásra veszélybe kerüljön az ország energiaellátása és az elmúlt években elért rezsicsökkentési eredmény.
Orbán Viktor kiemelte: a rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védeni, ebben pedig nincs kompromisszum. A miniszterelnök szerint a brüsszeli döntés éppen akkor született meg, amikor Európa gazdasága amúgy is nehéz helyzetben van. Úgy látja, hogy az olcsó energiahordozók kizárása tovább rontaná az ipar versenyképességét, növelné a lakossági terheket, és újabb gazdasági visszaesést hozhatna magával.
A kormány álláspontja szerint Magyarország energiaellátásának biztonsága nem ideológiai kérdés, hanem nemzeti érdek, amelyet minden lehetséges jogi eszközzel meg kell védeni.
Megosztott tagállamok, minősített többség
Az uniós energiaügyi miniszterek Brüsszelben szavazváns szavaztak a rendeletről. Magyarország és Szlovákia nemmel voksolt, Bulgária tartózkodott, a jogszabályt azonban minősített többséggel elfogadták. Ez tette lehetővé, hogy az intézkedés a magyar kormány tiltakozása ellenére is átmenjen.
A kabinet szerint éppen ez az eljárás mutatja meg, hogy a döntés túlmutat a hagyományos energiapolitikai kérdéseken, és egyre inkább központosító, a tagállami mozgásteret szűkítő irányba tolja el az uniós döntéshozatalt.
