Szilveszteri közlekedés: leállások és éjszakai járatok Szegeden
Aba-Novák Vilmos festőművész Szegeden és a nagyvilágban
Monumentális freskók és erőteljes látásmód jellemzi pályáját. Aba-Novák Vilmos Szeged arculatát is formálta.
Az 1937-es párizsi világkiállításon Pablo Picasso megállt a magyar kiállításon bemutatott nagyméretű táblaképek előtt és csak annyit kérdezett: „ki ez a barbár zseni?” Az alkotó Aba-Novák Vilmos volt, aki Szeged városképén is ott hagyta nyomát.
Tanulóévek és négy év a háborúban
Egy részben cseh származású vasútmérnök és a bécsi születésű édesanya gyermeke, Novák Vilmos József Zsigmond 1894-ben született Budapesten. A budapesti Toldi gimnáziumban tett érettségit követően tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. A pesti Képzőművészeti Főiskolán tanul, amikor kitör az első világháború és már 1914 őszén bevonul katonának. Több kitüntetést szerez, miközben Galíciában súlyosan megsebesül, jobb keze időlegesen lebénul. A háborút naplója tanúsága szerint művészi ambíciói akadályozásaként élte meg, mivel más kiskamaszként kitűzte a célt: ő bizony festő lesz.
Sikerek és megbízások
Az 1920-as években sikeres kiállítások, külföldi utak, rendszeres művésztelepi részvételek, rangos képzőművészeti szervezetekben elnyert tagságok követik egymást, befut és az ország elismert festőjévé vélik. Különösen az 1929-30-as római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként folytatott olasz tanulmányai után több nagyszabású közmegbízást is elnyer. Ezek sorában a legjelentősebbek: a szegedi Szent Demeter-kápolna falképei (1931), a jászszentandrási templom freskói (1933), a szegedi Hősök kapuja boltozatfreskói (1936) a budapesti városmajori templom mennyezete és szentélye (1938), a székesfehérvári Szent István-mauzóleum (1938–39).
Az éles valóságmegfigyelésen alapuló, erőteljes formákból építkező festészete az Olaszországban Mussolini időszakában hivatalosan támogatott novecento újklasszicista szellemétől kapott ösztönzést. A korszak úgynevezett római iskolájának vezéregyéniségeként történeti és egyházi tárgyú falképeket festett. Míg freskói a monumentalitás iránti érzékét és stilizáló képességét mutatják, addig a mindennapi életet megjelenítő táblaképek a karakterek eleven megragadásán túl olykor karikizáló hajlamról tesznek tanúságot.
Festményi, grafikát témaválasztásánál a falusi a városi modern élet jellegzetes helyzeteit örökítette meg, légyen az vásár, körmenet vagy épp bárok jazz-zenekarai és kisasszonyai.
A párizsi világkiállításon a magyar-francia kapcsolatokról festett monumentális táblaképével nagydíjat nyert, ezt követte a korszak rangos hazai elismerése, a Corvin-koszorú elnyerése.
1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. Gyomorrákban hunyt el 1941-ben, mindössze 47 évesen.
Dömötör-torony keresztelőkápolnája
A Dóm építésekor az elődtemplomból kibontott, és szerencsénkre restauráltan megmentett középkori templomtorony földszintjén keresztelőkápolnát alakítottak ki. A freskókra Aba-Novák 1931-ben nyert megbízást. Első változatát gipsz alapra, száraz vakolatra szekkó technikával festette, mely a középkori falba felszivárgó talajvíz miatt hamarosan levált.
A művész alkotásával 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. 1933-ban az épület átalakítása után freskó technikával újra elkészítette a romlásnak indult falképeket, melyek falvizesedés miatt szükségessé vált legutóbbi restaurálása a Dóm Látogatóközpont kialakításával párhuzamosan került sor.
Aba-Novák Vilmos és a Hősök kapuja
Az első világháború sokezer szegedi katonaáldozatának emlékhelyéül jelölték ki a frissen épített Hősök kapuját, ahol országos tervpályázat keretében Aba-Novák nyerte a freskók elkészítésének feladatát.
A freskóknak három témát kell megjeleníteniük, a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós szegedi elindulását. A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos 1936-ban hat hét alatt készítette el segítőjével, Stefán Henrikkel.
A második világháború után előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták és eltávolították a kapu feletti feliratokat is a címerekkel együtt. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a befedő cementes vakolat tönkretette a festékréteg felszínét. A rendszerváltás után megkezdett helyreállítás során a restaurátoroknak 60-70%-ban újra kellett festeni a képeket, melyek teljes pompája számunkra már a városkép természetes része.
Utóélet és emlékezet
Nagyszámú hivatalos megbízásait, ahol gyakran megfestette Horthy Miklós kormányzót és a korszak vezető közéleti, egyházi tisztségviselőit, a kommunista fordulatot követő értékelések finoman szólva sem vették jó néven. Ugyanakkor művészi tehetségét, egyedi látásmódjában kibontakozó zsenialitását mindmáig egyetlen komolyan vehető bírálat sem kérdőjelezhette meg.
2021-ben Bartók Mihály akadémikus Széchenyi–díjas kémikus hagyatékából az elhunyt akaratának megfelelően családja adományozott három, mindösszesen több százmillió forintos értékű 1920-as években készült Aba-Novák festményt a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak. Szolnokon a város kulturális központja, az ottani Agóra viseli a nevét, megemlékezvén a szolnoki művésztelepen tett gyakori látogatásairól.
További híreink:
