Szeged

Szeged legrégebbi épülete: a Dömötör-torony III. rész

Szeged legrégebbi épülete: a Dömötör-torony III. rész

Böjthe Sándor
15 órája
Szeged legrégebbi épülete: a Dömötör-torony III. rész

Az előző részekben a Dömötör-torony eredetéről és az árvíztől való megmeneküléséről írtunk, most folytatjuk Szeged legrégebbi épületének történetét: mai állapotáról és a Szeged történetében betöltött jelentőségéről.

 

Műemlékvédők küzdelme

A régi plébániatemplom bontása során, 1925-ben szenzációs felfedezést tettek: a falak között “rejtőzve” előbukkant a Dömötör-torony eredeti román kori magja. Kiderült, hogy a templom évszázados átépítései során a középkori torony alsó szintjeit befalazták és körbeépítették, így „konzerválódott” az utókor számára.

A város vezetése és a műemlékvédők – köztük olyan neves személyek, mint Móra Ferenc múzeumigazgató és Cs. Sebestyén Károly régész – szerencsére felismerték a torony értékét, és síkra szálltak megmentéséért.

Bár sokan a torony elbontását javasolták az új tér rendezése érdekében, végül győzött a műemléki szemlélet: a Dömötör-tornyot nem bontották le, hanem megóvták és helyreállították.

Nagymunkák kapujában

1931-re helyreállítás és restaurálás után a torony új funkciót kapott: a szegedi dóm keresztelőkápolnájaként szentelték fel. A műemléki helyreállítást Rerrich Béla építész vezette, aki a torony új, íves tetejű bejáratát is tervezte.

A kapu fölé beillesztették Szeged legősibb faragványát, a 12. századi kőbárány domborművet (Agnus Dei), amely egykor a román kori templom kapuját díszítette.

Belül a kápolnát Aba-Novák Vilmos freskói töltötték meg élettel: a művész az ősmagyarok megkeresztelését és a kereszténység felvételét ábrázoló monumentális falképe 1932-ben nemzetközi aranyérmet nyert.

 

A torony kovácsoltvas kapuját a keresztény élet jelképeivel ugyancsak ekkor készítették el, amely méltó keretet adott a kápolnának.

A Dömötör-torony így vált a régi és az új Szeged közötti kapoccsá.

Egyrészt Szeged legősibb épületeként a város ezeréves folytonosságát jelképezi, másrészt az új Fogadalmi templom árnyékában állva emlékeztet a nagy árvízre és az újjászületésre.

A torony “nagy idők tanúja” – ahogyan Juhász Gyula költő nevezte –, mely túlélte a történelem viharait és ma is büszkén hirdeti: Szeged valóban szebb lett, mint volt, de tisztelettel őrzi a múltját.

Az 1970-es évekre a torony állaga megromlott (nedvesedő falak, beázások), de a város mindig odafigyelt megőrzésére.

A 21. század elején nagyszabású rekonstrukció keretében újjávarázsolták a Dóm teret és a Dömötör-tornyot is. 2014–2015-ben uniós támogatással restaurálták a torony külső-belső szerkezetét és Aba-Novák freskóit.

 

"Időkapu" Szeged szívében

A Dömötör-torony jelentősége Szeged történetében felbecsülhetetlen. Nem csupán egy régi torony a téren: időkapu, melyen át a mai nemzedékek visszapillanthatnak a város múltjába.

Emlékeztet a középkori Szegedre, az 1879-es nagy árvíz pusztítására és az azt követő újjászületésre, valamint arra az összefogásra és hitre, amellyel elődeink újjáépítették a várost.

A Dóm tér forgatagában szerényen meghúzódó torony ma is beszédes emlék – vörös téglái közt ott zúgnak a város legendái, és csendben üzenik: a múlt értékeit megőrizve lehet igazán méltó jövőt építeni Szeged számára.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.