Szeged legrégebbi épülete: a Dömötör-torony III. rész
Az előző részekben a Dömötör-torony eredetéről és az árvíztől való megmeneküléséről írtunk, most folytatjuk Szeged legrégebbi épületének történetét: mai állapotáról és a Szeged történetében betöltött jelentőségéről.
Műemlékvédők küzdelme
A régi plébániatemplom bontása során, 1925-ben szenzációs felfedezést tettek: a falak között “rejtőzve” előbukkant a Dömötör-torony eredeti román kori magja. Kiderült, hogy a templom évszázados átépítései során a középkori torony alsó szintjeit befalazták és körbeépítették, így „konzerválódott” az utókor számára.
A város vezetése és a műemlékvédők – köztük olyan neves személyek, mint Móra Ferenc múzeumigazgató és Cs. Sebestyén Károly régész – szerencsére felismerték a torony értékét, és síkra szálltak megmentéséért.
Bár sokan a torony elbontását javasolták az új tér rendezése érdekében, végül győzött a műemléki szemlélet: a Dömötör-tornyot nem bontották le, hanem megóvták és helyreállították.
Nagymunkák kapujában
1931-re helyreállítás és restaurálás után a torony új funkciót kapott: a szegedi dóm keresztelőkápolnájaként szentelték fel. A műemléki helyreállítást Rerrich Béla építész vezette, aki a torony új, íves tetejű bejáratát is tervezte.
A kapu fölé beillesztették Szeged legősibb faragványát, a 12. századi kőbárány domborművet (Agnus Dei), amely egykor a román kori templom kapuját díszítette.
Belül a kápolnát Aba-Novák Vilmos freskói töltötték meg élettel: a művész az ősmagyarok megkeresztelését és a kereszténység felvételét ábrázoló monumentális falképe 1932-ben nemzetközi aranyérmet nyert.
A torony kovácsoltvas kapuját a keresztény élet jelképeivel ugyancsak ekkor készítették el, amely méltó keretet adott a kápolnának.
A Dömötör-torony így vált a régi és az új Szeged közötti kapoccsá.
Egyrészt Szeged legősibb épületeként a város ezeréves folytonosságát jelképezi, másrészt az új Fogadalmi templom árnyékában állva emlékeztet a nagy árvízre és az újjászületésre.
A torony “nagy idők tanúja” – ahogyan Juhász Gyula költő nevezte –, mely túlélte a történelem viharait és ma is büszkén hirdeti: Szeged valóban szebb lett, mint volt, de tisztelettel őrzi a múltját.
Az 1970-es évekre a torony állaga megromlott (nedvesedő falak, beázások), de a város mindig odafigyelt megőrzésére.
A 21. század elején nagyszabású rekonstrukció keretében újjávarázsolták a Dóm teret és a Dömötör-tornyot is. 2014–2015-ben uniós támogatással restaurálták a torony külső-belső szerkezetét és Aba-Novák freskóit.
"Időkapu" Szeged szívében
A Dömötör-torony jelentősége Szeged történetében felbecsülhetetlen. Nem csupán egy régi torony a téren: időkapu, melyen át a mai nemzedékek visszapillanthatnak a város múltjába.
Emlékeztet a középkori Szegedre, az 1879-es nagy árvíz pusztítására és az azt követő újjászületésre, valamint arra az összefogásra és hitre, amellyel elődeink újjáépítették a várost.
A Dóm tér forgatagában szerényen meghúzódó torony ma is beszédes emlék – vörös téglái közt ott zúgnak a város legendái, és csendben üzenik: a múlt értékeit megőrizve lehet igazán méltó jövőt építeni Szeged számára.
